A kíváncsibbak a hagyományőrző csapatok és lovagrendek tagjaival a hadi táborban is beszélgethettek, a mintegy negyven tag a régmúltat felidéző sátrakkal, fegyverekkel és páncélokkal foglalta el a vár területét. Több mint húsz kilogrammos a sodronying – tudtuk meg a nagybányai Turul-Sas Lovagrend tagjaitól, akik hadi bemutatójukra készültek. A hagyományőrző csapat tagjai elmondták, maguk készítették el a fémgyűrűkből összefont inget, a munka mintegy fél évig tartott. A harcra készülődő lovagok elárulták, annak ellenére, hogy a páncélzat védelmet nyújt harc közben, a nyári hőségben korántsem kényelmes hordozni. A férfiak lovagi tornán, a nők pedig az udvari mulatságokon kaptak szerepet. A szerelmes lovagok olykor lányrabláshoz is folyamodtak, ahogyan ezt a bemutatón is felidézték a hagyományőrzők. Kalodába zárt „lótolvajt” is megbüntettek a várban.

A királyi igazságszolgáltatás igencsak népszerű volt, a rendezvény látogatói ujjongva követték a „lótolvaj” büntetését. A megkötözött köré népes közönség gyűlt össze, akik hangosan nevettek, amint az „igazságszolgáltató” a lábán keresztül, majd foghúzással eresztette ki belőle a gonosz lelket. Ezt követően a rendezvény apraja-nagyja a „boszorkány” elfogását és vallatását tekintette meg. A bűnvádi jelek keresése igencsak mókásnak tűnt: az egykori boszorkánybüntetésekhez hasonlóan a fiatal udvarhölgy láthatatlan patáját tollcsiklandozással tették újból „láthatóvá”. A „kínzást” és „ vallatást” követően a boszorkánysággal vádolt hölgyet jó útra terelték, így a legkisebbek is nyugodtan fellégezhettek. A rendezvény alatt zajlott az első reneszánsz tánctalálkozó is: a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend és a nagybányai Turul-Sas Lovagrend tagjai húsz olyan középkori és reneszánsz táncot jártak, amelyeket néhány századdal korábban a főnemesek az udvari mulatságokon. A szervezők becslése szerint több mint kétszáz érdeklődő vett részt a fáklyafényes hadi és táncbemutatón.