A bravúros produkció születéséről Jancsó Hajnallal és a díszlettervező Bába Istvánnal beszélgettünk.

„Egy kicsit hályogkovácsság volt ez az egész, akkor fogtam fel, hogy mekkora lett ez a projekt, amikor csatlakoztak a szólisták is az előadáshoz, és láttam az ő hozzáállásukat. Rengeteget segítettek ezek az emberek, akik igazán értenek hozzá. Felbecsülhetetlen segítség volt” – fogalmazott lapunknak Jancsó Hajnal.

Kérdésünkre elmondta: nagyon sok technikai és mindenféle más akadályba ütköztek az utolsó két hétben, így még nagyobb akaraterőre volt szükségük, hogy csak azért is bemutassák a darabot. Mint részletezte gondjaik támadtak például a mikroportokkal: 24 darab hiányzott.

„Voltak más jellegű gondjaink is. Jézusunk például rossz állapotban volt, egy héttel az előadás kezdete előtt előbb a bokája, utána a térde, majd pedig a könyöke is megsérült, végül pedig a hangja is elment. De még így is azt mondta, hogy ezt bizony véghez viszi, sőt fel sem merült benne, hogy esetleg nem tudná megcsinálni” – magyarázta a fiatal rendező. Elmondta, hogy biztosan fájdalmas lehetett a Jézust alakító Răzvan Krivachnak amikor le kellett térdelnie vagy a kórus húzta-vonta a koreográfia szerint.

Bába István, az előadás díszlettervezője mindehhez hozzátette: a díszlet végül azért lett kissé minimalista, mert az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb kartondobozt kaptak.
A száz helyett végül csak harminc darabot szállított le a támogató cég, amely ezek legyártását elvállalta. Mint részletezte, mindössze három napjuk volt összerakni a díszletet, amelyen többen dolgoztak, még a magyar napok önkéntesei is besegítettek. „Úgy érzem, végül sikerült egy olyan díszletet létrehozni, amely nem pusztán dísze, hanem szerves része lett az előadásnak” – mondta Bába István.

Szerencse is kellett hozzá

Kérdésünkre, hogy fiatal kora ellenére hogyan tudta meggyőzni a hivatásos előadókat szakembereket, hogy szerepet vállaljanak az általa kigondolt előadásban Jancsó Hajnal elárulta: kellett hozzá egy nagy adag szerencse.

Felidézte: először színinövendékeket és fiatal énekeseket keresett meg a Jézus Krisztus Szupersztár ötletével, köztük Fóris-Ferenci Johannát és Fóris-Ferenci Gábort, ők ajánlották Răzvan Krivachot Jézus szerepére. „Megkerestem őt, és onnan kezdve tágult a kör” – fogalmazott Hajnal.

Amikor a szatmárnémeti származású zenész elvállalta a produkcióban való részvételt, még úgy tervezték, kisebb közönség előtt játsszák el a rockoperát élő zenekar nélkül, sokkal kisebb csapattal szerényebb körülmények között.

Venczel Péter zeneszerző, a Kolozsvári Magyar Opera tagja elvállalta a tanácsadói szerepet, segített a szereplőválogatásban, illetve ő ajánlotta a fiatal csapatnak Hary Juditot, aki az előadás zenei vezetője lett. Aztán megkeresték Jakab Melinda koreográfust, ezt követően a hivatásos művészek, előadók már vonzották egymást – mesélte Jancsó Hajnal.

Mint részletezte, nem az volt végül a döntő, hogy ki jött el a szereplőválogatásra, hiszen onnan nagyrészt a kórusba válogattak be embereket. A jelmeztervezővel is szerencsések voltak, ugyanis a szabadkai Ledenják Andrea önként ajánlotta fel segítségét. „Amikor ezt meghallottuk, rögtön lecsaptunk a lehetőségre. Néhány nap alatt összehozott 35 jelmezt a kórusnak, tíz jelmezt a szólistáknak. Minimális pénzből dolgozik, a jelmezeknek jelképes kifejező erejük van” – fejtette ki Jancsó Hajnal.

Folytatás feltételekkel

Érdeklődésünkre ugyanakkor a fiatal rendező elmondta: egyelőre csak a Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott két előadás erejéig szerezték meg a szerzői jogokat, de szeretnék folytatni. „Ha lesz igény rá, akkor megpróbálunk Kolozsváron egy olyan termet szerezni, ahol megfelelőek a műszaki feltételek. Ha nincs megfelelő hang és fénytechnika, nem biztos, hogy szeretnénk bevállalni a folytatást” – mondta Jancsó Hajnal, hozzátéve, hogy a megfelelő műszaki feltételek hiánya nagyon sokat elvenne az előadás élvezhetőségéből.