Fotó: Lőrincz Csaba
Kétnapos Huszárakadémiát tartottak Székelyudvarhelyen a hét végén, a rendezvény célja a magyarság katonai múltjának a felelevenítése volt.
2017. január 29., 16:142017. január 29., 16:14
Hagyományőrző huszárokkal telt meg a hétvégén a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának díszterme, ahol a 10. Huszárakadémiát tartották. A kétnapos rendezvény megnyitóján elhangzott: a huszároknak jelentős szerepe van a magyar identitástudat megőrzésében. Az erdélyi és magyarországi résztvevőket házigazdaként Dakó Tibor, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred kapitánya köszöntötte. Reményét fejezte ki, hogy mindenki számára hasznos lesz a két napig tartó Huszárakadémia, ahol egyebek mellett a történelmi, lótartással és vívással kapcsolatos előadásokat, vetítéseket láthattak-hallhattak a résztvevők.
„Úgy gondolom, hogy a magyarság katonai múltjának köztudatban tartása, a huszárok testvéri összetartozása, illetve a mostani rendezvény szorosan kapcsolódik a magyar identitástudat megőrzéséhez, ami a nemzeti felemelkedés egyik fontos eleme” – jelentette ki az akadémia megnyitóján Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Úgy fogalmazott, a huszár hagyományőrzés azt jelenti, hogy még mindig fontos számunkra a magyarságunkhoz való ragaszkodás, a lovak iránti rajongás, a „férfias tartás és kitartás”, a család és az isteni értékek. Fontosnak tartotta, hogy a hagyományokat továbbadjuk az elkövetkező nemzedékeknek. „Huszárnak lenni, példaképet jelent” – fogalmazott. Hozzátette, napjaink hagyományőrzői azért is tiszteletet érdemelnek, mert nem kevés pénzt áldoznak korhű öltözetük megvarratására, fegyvereik beszerzésére, lovaik tartására, valamit sok időt fordítanak arra, hogy ez a tradíció ne merüljön feledésbe.
Az erdélyi hagyományőrző csapatok nevében Miholcsa József alezredes szólalt fel, az akadémia megálmodója. Kijelentette, nagyon lényegesek az előadások, de elsősorban az egymással való találkozásért jött el mindenki. Úgy vélte, a 21. században nehéz a huszárok régi elveit követni – Isten, haza, család –, mivel Erdély elveszett, sokan nem hisznek Istenben és a válások is gyakoriak, de meg kell próbálni népszerűsíteni a régi értékeket. „Mi maradt a huszároknak? Csak a becsületük” – jelentette ki. Márton Zsolt, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség nemzetközi összekötő tisztje elmondta, kiemelten büszke volt arra, hogy a Magyar Koronaőrség néhány tagja is eljött a rendezvényre. Nagy József somogyi huszárkapitány kijelentette, példaértékűek a székely hagyományőrzők, az anyaországiak sokat tanulnak tőlük.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
szóljon hozzá!