Molnár Attila elmondta, a kézművesség világnapja erdélyi kezdeményezésnek is mondható, és egyelőre három országban tartják – Iránban, Portugáliában és nálunk –, de az a cél, hogy nagyszabású nemzetközi mozgalommá nője ki magát. Mint kifejtette, Iránban már a kétezres évek elején kezdeményezték a világnap megtartását, de akkor nem honosodott meg.

Az Erdélyi Kézmíves Céh nemrég megkereste a kézművesek világtanácsát, hogy mikorra tűzzék ki a világnapot: a szervezet 1965-ös alapításának évfordulóját, június 10-ét javasolta. A világszervezet soros elnöksége Kínában van, az európai részleg vezetése meg az Egyesült Királyságban – a kínaiak javasolták a június 10-ei dátumot, és a britek is jóváhagyták.

Kolozsváron a Bocskai téren, Brassóban a főtéren, Bonchidán a kastélynapok keretében tartják a világnapot, ugyanis partnerrendezvények is csatlakoztak a mozgalomhoz, köztük a Torockón megrendezett Duna-napok is. A négy rendezvény közül a kolozsvárit és a brassóit szervezi az Erdélyi Kézmíves Céh. „A világnap remek alkalom, hogy népszerűsítsük kézművesműhely-katalógusunkat. Mintegy 150–200 mesterember szerepel benne, akik előzetes egyeztetés alapján fogadnak látogatókat, bemutatókat tartanak, el is lehet velük beszélgetni” – részletezte Molnár Attila.

Hozzátette, a világnap arra is alkalmas, hogy aki aktív kikapcsolódást szeretne a hétvégére, az meglátogathatja a környékén található legközelebbi kézművesműhelyt. Az Erdélyi Kézmíves Céh egy petíciót is elindít, amelyben a kézművességet szabályozó törvény módosítását kérik. Mint Molnár Attila részletezte, legutóbb 1964-ben módosították a jogszabályt, amelyet a legfőbb ideje lenne korszerűsíteni, mert nem felel meg a kézművesek elvárásainak.

„Elsősorban azt kérjük, hogy bocsássák közvitára a készülő törvénytervezetet, csak azután fogadják el. A kézművesek elsősorban adókedvezményeket szeretnének, illetve azt, hogy az önkormányzatok ne kérhessenek el irreálisan magas öszszegeket az asztal bérléséért. Az is gondot okoz, hogy jelenleg az önkormányzatok adhatják ki a kézműveseket hitelesítő igazolványokat szakmai szervezetek helyett” – mutatott rá.

Mint magyarázta, van egy kereskedői réteg, amelynek tagjai kézműveseknek adják ki magukat, aztán olcsó kínai bóvlikat vásárolnak fel a nagykereskedőktől, és mininális kézműves tevékenységgel megtévesztik a hatóságokat. Molnár Attila tudomása szerint jelenleg két minisztérium is dolgozik a tervezeten úgy, hogy közben nem konzultáltak a szakmai szervezetekkel.