Jövőre még gazdagabb programot terveznek

„A Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület azzal a céllal rendezte meg a fesztivált, hogy meghosszabbítsuk a turisztikai szezont és kitaláljunk valami olyant, ami jellegzetesen tusnádi. Ez mi lehetett volna más, mint a medve, amely elválaszthatatlan Tusnádfürdőtől. Azt szerettük volna megmutatni, hogy érdemes ide ellátogatni és ne csak a távolabbról érkezők értékeljék azt, ami itt van, hanem a környékbeliek is” – fogalmazott Ábrahám-Endes Ibolya, a rendezvény kommunikációs felelőse.

Mint mondta, a település régen elismert üdülőhely volt, ezt ideje lenne kicsit visszahozni a köztudatba. „A Medvefesztivál szervezésében nagy segítségünkre volt a tusnádfürdői polgármesteri hivatal, amely egy pályázatával segítette a rendezvény létrejöttét, ugyanakkor az Adventure egyesület nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani, a Szent Anna ifjúsági központ önkéntesei pedig egész nap lelkesen és profi módon foglalkoztak a gyerekekkel. Az Ozon szálló munkaközössége is hozzájárult, hogy rövid idő alatt minőségi programot tudjunk összehozni” – mondta a szervező. Hozzátette, jövőre is megszervezik a fesztivált, még több programmal, és örömét fejezte ki, hogy noha a helybéliek elég szkeptikusan fogadták a fesztivál hírét, ennek ellenére szép számmal látogattak el a rendezvényre.

A modern ember hisztérikus félelme

Sok érdeklődőt vonzott Bereczki Leonárdónak, a balánbányai medve-visszavadító központ vezetőjének A nagyragadozók paradigmája a huszonegyedik században című vetített képes előadása. A szakember rámutatott, a múltban gyökereznek azok a gondok, amelyek a jelenben érzékelhetőek.„Valamikor az ember a természettel szoros kapcsolatban állt, a ragadozókra nem ellenségként, hanem vetélytársként gondolt. Az ellenségfelfogás később jelent meg, és a fegyverek fejlődésével a rettegés egyre inkább előtérbe került. Mára a természet kiaknázható forrássá alakult, amiből mindent ki kell venni, amit csak lehet, mert az ember mindent a magáénak érez, így az ember nem a természet részének, hanem tulajdonosának képzeli magát. De ezzel így vannak az állatok is, minden, ami az utukba kerül, az övék” – mondta az előadó.

Rámutatott, a modern ember keveset tud az állatvilágról, és hisztérikus félelem alakult ki benne, pedig ez a félelem nem indokolt. „Meg tudom érteni azt a gazdát, akinek az egyetlen tehenét vitte el a medve, de mindenre van magyarázat. És a negatív élmények téves eszméket szülnek, a média pedig szenzációként tálalja az egyes eseteket” – fogalmazott az előadó. Bereczki Leonardo arra is kitért, Európában mintegy 14 ezer medve él, hatezer Romániában. Hozzátette, a vadászat állományszabályozó hatása nem elégséges, az évenkénti, háromszázötven példányra vonatkozó kilövési keretet rendszerint nem sikerül megvalósítani.

A medveszakértő felhívta a figyelmet, a nagyvad olyankor támad, amikor védekezni akar, a támadás pedig a védekezés egy utolsó formája. „Vannak egyedek és helyzetek, amikor támad, de nem ez a jellemző. Ha medvét látunk, hagyjuk békén, ne pánikoljunk, ne kiabáljunk” – tanácsolta. A rendezvény részeként a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Kiállítás várta a közönséget, ugyanakkor gyerekeknek tartottak kézműves foglalkozásokat, pónilovaglást, különböző játékos tefvékenységeket.