Tulajdonképpen azt szerette volna megtudni, hogy milyen „fából faragták”, ezért vállalkozott egy közel 1200 kilométeres biciklitúrára a csíkszeredai születésű Farkas-Barabás Szabolcs. A gitártanár a túra végén büszkén megállapíthatta, legény a talpán, hiszen kerékpárján a székely zászlóval és Nagy-Magyarország címerével tíz nap alatt biciklizett el Hernádról Csíkszeredába, miközben útjába ejtette a Hunyadiak várait.
2015. július 23., 19:322015. július 23., 19:32
„Szép volt, Szabi” felirat, virágok fogadták nemrég Farkas-Barabás Szabolcsot, aki tíz kalandos nap után érkezett meg Csíkszeredába. A 26 éves klaszszikusgitár-tanár a Budapesttől mintegy negyven kilométerre fekvő Hernád községből indult el azzal a céllal, hogy egy regénysorozat helyszíneit meglátogassa. Farkas-Barabás Szabolcs számára nem idegen a kerékpáros túra fogalma, három évvel ezelőtt a Mária-úton érkezett haza biciklijével.
Várak és romok
„Először a biciklizés ötlete fogant meg bennem, a Mária-utas túra után szerettem volna még egyszer biciklivel hazajönni, de már más útvonalon. Időközben elolvastam Bán Mór (Bán János írói neve) Hunyadi-regénysorozatát, ami kíváncsivá tett, érdeklődni kezdtem a helyszínek iránt. Így kötöttem össze a biciklizést a könyvben olvasottakkal: az volt a célom, hogy meglátogassam a Hunyadiak várait” – mesélte a fiatalember. Hernád – Budapest – Szeged – Temesvár – Lugos – Karánsebes – Temesszlatina – Szörényvár – Petrozsény – Hátszeg – Vajdahunyad-vára – Déva – Szászsebes – Nagyszeben – Fogaras – Barót – Csíkszereda – ezek voltak a csíkszeredai születésű tanár útvonalának főbb állomásai. „Szerettem volna Szörényvárat is útba ejteni, így arra kanyarodtam. Megtaláltam a régi várat, amely elég romos állapotban van, most zajlik a felújítás ezért nem is tudtam bemenni. Visszafordultam, elmentem Herkulesfürdőig, majd észak felé fordulva Cserna völgyén keltem át Erdélybe” – mesélte Farkas-Barabás. Hozzátette, ez volt a legnehezebb nap: nem volt térerő, aszfalt, de még ember sem nagyon akadt.
Kerékpározás kánikulában, zivatarban
„Úgy érzem, jól vizsgáztam, sosem veszítettem el a hidegvéremet és minden felmerült problémát sikerült megoldani. A legnagyobb kihívás mindig az volt, hogy szállásom és élelmem legyen. Komoly erőpróbának bizonyult a hegyeken átbiciklizni, nehéz volt, de estére minden lecsendesedett, mindig volt hol aludnom, mindig jóllakottan feküdtem le” – mesélte a fiatalember. Olykor a szeszélyes időjárás is nehezítette a túrázást, tekert kánikulában, de záporban, zivatarban is. „Első nap volt a legnehezebb, rekordhőségben indultam el, több mint száz kilométert tettem meg, egy adott pillanatban nagyon rosszul éreztem magam. Ebből tanultam, a későbbiekben jobban figyeltem magamra, nagy hőségben inkább pihentem. Már célegyenesben voltam, amikor Csíkszentimrén zuhogni kezdett az eső, de azt mondtam, ez már nem is eső, hanem égi áldás, és töretlenül haladtam előre” – elevenítiette fel élménydús útját Farkas-Barabás.
„Mióta szolgálnak ki itt magyarokat?”
Szavaiból kiderült, a nehézségek dacára sem bánta meg, hogy a hazalátogatásnak ezt a módját választotta. Az út során sokan érdeklődtek, honnan jön, és merre tart. Nem hallgatott a barátaira, akik azt tanácsolták, időnként jó lesz a székely zászlót levenni a bringáról. „Nem azért tettem a biciklire székely zászlót és varrtam a Nagy-Magyarország-címert a táskámra, hogy levegyem, ott maradt, és egy alkalomtól eltekintve sosem volt problémám emiatt. Sok román érdeklődött, csodálkoztak milyen messziről érkezem. Egy alkalommal történt meg, Petrozsényban egy kávéház teraszán telefonon beszélgettem barátokkal és arra lettem figyelmes, hogy a mellettem ülők arról társalognak, hogy mióta szolgálnak ki ott magyarokat, megjegyzéseket tettek a biciklimre – mondta el a fiatalember. Az ottaniak tudomására hozta, hogy érti, amiről beszélnek, végül semmi incidens nem történt
Csíkszeredából Hernádra
Farkas-Barabás Szabolcs a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskolában tanult, majd a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekadémia hallgatója volt, ahol hangszeres előadó-művészet szakon végzett. Egyetemi tanulmányai befejeztével, négy évvel ezelőtt költözött a Budapest melletti Hernád községbe, ahol a Cziffra György Művészeti Iskola klaszszikusgitár-tanára. Rendszeresen fellép Magyarországon, de itthon is Zsíros Réka fuvolaművésszel. A Terra Siculorum Nemzetközi Klasszikusgitár-festivál állandó meghívottja.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!