Gazdasági szükségállapot, akadozó termelés, élelmiszer- és gyógyszerhiány, állandó áramkimaradások, óriási társadalmi elégedetlenség: Venezuela tizenhét évvel a szocializmus bevezetése után gyakorlatilag a dél-amerikai kontinens puskaporos hordójának számít, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat.
2016. május 22., 12:142016. május 22., 12:14
Az MTI által idézett dpa német hírügynökség elemzése szerint öt tényező taszította az országot a szakadék szélére: a zuhanórepülésben lévő világpiaci olajár, a korábban felvett nemzetközi hitelek, a pénzügyi politika miatt elszabadult infláció, a rossz gazdálkodás és a belpolitikai csatározások.
A világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező Venezuelát a hordónkénti nyersolaj világpiaci árának harminc dollár alá csökkenése rendkívül érzékenyen érintette.
Miközben a dél-amerikai ország tavaly januárban még 850 millió dolláros bevételre tehetett szert az olajbevételekből, idén januárban ez az összeg már csak 77 millió dollárra rúgott. Így egyre nehezebbé válik a Nicolás Maduro vezette szocialista kormány méregdrága társadalmi programjainak finanszírozása és az importált javak beszerzése. Ahogy telnek a napok, a dél-amerikai ország egyre közelebb kerül a csődhöz: a The Economist című brit gazdasági hetilap emlékeztetett arra, hogy az év második felében a venezuelai kormánynak és az állami tulajdonban lévő PDVSA olajvállalatnak hatmilliárd dollárt kell visszafizetniük a nemzetközi hitelezőknek. Russ Dallen, a Latinvest nevű befektetési bank elemzője úgy vélte, most már nem az a kérdés, hogy előfordulhat-e, hanem az, hogy mikor fog csődbe menni Venezuela.
Az állami pénzügyi politika ahhoz vezetett, hogy a vállalatok nem tudnak devizához, például dollárhoz jutni, és így külföldről javakat importálni. A latin-amerikai országban a központi bank ellenőrzi, hogy ki juthat valutához. Az utóbbi időben azonban az olajárak drasztikus esése és az ezzel járó bevételhiány miatt megcsappant a rendelkezésre álló dollár mennyisége: a külföldi valutatartalék a 2009-es mértékhez képest harmadára esett vissza. Ezzel párhuzamosan Venezuelában a világon a legmagasabb, több mint hétszáz százalékos az infláció mértéke, így a helyi fizetőeszköz, a bolivar fuerte teljesen elértéktelenedett. Mára gyakorlatilag nemcsak az import, az export is megszűnt, mivel a külföldről befolyó kifizetések a venezuelai központi bankon keresztül bonyolódnak, amely a dollárt a vállalatoknak rendkívül kedvezőtlen árfolyamon váltja be.
Emiatt fordulhatott elő, hogy az ország legnagyobb sörgyártója, a Cervecería Polar április végén leállította a termelését, mivel nem tudott több malátát importálni. A latin-amerikai országban négy üzemmel bíró Cervecería Polar az elmúlt időszakban egymás után állította le sörgyárait, amelyek összesen a venezuelai sörkészletek több mint hetven százalékát főzték. A nyersanyagok hiánya miatt rohamosan csökken a termelés, a boltok polcairól pedig gyakorlatilag már minden eltűnt. A kormány bevezette, hogy a személyi igazolványok száma alapján határozzák meg, mely napokon vásárolhatnak alapvető élelmiszereket az állampolgárok állami üzletekben. Ha a venezuelaiaknak szerencséjük van, talán találnak is valamit a polcokon. A kórházakból hiányoznak az alapvető gyógyszerek, már a lélegeztetőgépek működtetéséhez sincs elegendő oxigén.
A mindennapi életet végtelenül megkeserítő társadalmi és gazdasági problémák gyakorlatilag a belpolitikát uraló csatározásokra vezethetőek vissza. A politikai légkörben állandósult a feszültség a tavaly decemberi parlamenti választások óta, amelyeken a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) elnevezésű ellenzéki pártkoalíció többséget szerzett a törvényhozásban, a Maduro vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) pedig 17 év után először kisebbségbe került. Ezt követően az elnökhöz húzó legfelsőbb bíróság többször is korlátozta a törvényhozás jogköreit, Maduro pedig még azzal is megfenyegette a parlamentet, hogy teljesen leállítja az áramtermelést. Az elnök rendeletekkel kormányozza az országot, amelyek neki és a hadseregnek nagyobb hatalmat biztosítanak.
Kedden a venezuelai ellenzék engedetlenségre szólította fel a lakosságot azzal az elnöki rendelettel szemben, amely ismét meghosszabbította a gazdasági válsághelyzetet, és fenntartja a végrehajtó hatalom rendkívüli jogköreit. Emellett az ellenzék népszavazást szeretne tartani az elnök eltávolításáról. Május harmadikán leadták a népszavazás kiírásához első körben szükséges aláírásokat a választási bizottságnál, sőt annak majdnem tízszeresét. Első körben a választásra jogosultak egy százalékának, vagyis 195 ezer 721 embernek az aláírását kell összegyűjteni, ehhez képest 1,85 millió gyűlt össze az ellenzék szerint. Ezeket a bizottság megvizsgálja, majd következik a második szakasz, amelyben már a választópolgárok 20 százalékának, vagyis 3,8 millió embernek az érvényes támogató aláírására lesz szükség.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!