Antal Z. László új könyve a miértekre keres magyarázatot, és bemutatja azokat a közösségeket, amelyek reményt adnak a válasz megtalálására.

Idén tavasszal mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárépületében Antal Z. László, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársának új, Klímaparadoxonok című könyvét. A mű érdekes és aktuális témát feszeget: a fejlett ipari országok miért nem tudják megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a saját biztonságuk és jövőjük szempontjából a klímaváltozás miatt annyira fontosnak tartanak.

Manapság sokan beszélnek arról, hogy milyen fontos kérdés a klímaváltozás. Az emiatt növekvő kockázatok csökkentéséről és a változásokhoz való alkalmazkodásról tudományos kutatók, szakértők és civil szervezetek képviselői mellett évtizedek óta magas rangú politikusok, egyházi vezetők, ENSZ-tisztségviselők is rendszeresen nyilatkoznak.

Antal Z. László el­mondta: amikor 2004–2005-ben Angliában töltött egy évet, Tony Blair akkori miniszterelnök nagyszabású beszédeket mondott a klímaváltozásról. A G8-ak tanácskozására és az EU-elnökségre készülve összehívott egy nemzetközi konferenciát az angol álláspont kialakítása céljából. Mégsem sikerült se neki, se más, a megoldást kereső tekintélyes politikusnak érdemi változásokat elérnie.

A könyv szerzője szerint a klímaváltozás szociológiai szempontból különösen izgalmas kérdés, mert számos más, a társadalmak működését veszélyeztető, a természetben tapasztalható változás közül (többek között az energiaforrások és a ritkaföldfémek kimerülése, az édesvízkészletek szűkössége, a biodiverzitás csökkenése, a megművelhető talaj mennyiségének és minőségének csökkenése) ez váltott aki a legkomolyabb társadalmi és politikai érdeklődést.

Mindezek ellenére a népesség és a fogyasztás növekedése miatt a szén-dioxid és más üvegházgázok emberi eredetű kibocsátása globális szinten továbbra is emelkedik. Ez azért is egy veszélyes tendencia, mert az erre vonatkozó becslések alapján a szén-dioxid kibocsátása ma már közel kétszerese annak a mennyiségnek, amit a természet el tud nyelni.

Antal Z. László szerint mivel egy társadalom csak akkor maradhat fent, ha képes arra, hogy elkerülje a létét és a jövőjét fenyegető veszélyeket, fontos szociológiai kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudják elkerülni azokat a veszélyeket, amelynek kockázatait nagyon is jól ismerik. A szerző ezért adta könyvének a Klímaparadoxonok címet, és a paradoxon okait, lehetséges megoldásait keresi a műben.

Antal Z. László több éves kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak mi, állampolgárok vagyunk foglyai a „fogyasztói társadalomnak\", hanem a társadalmak vezetői is. A fogyasztói társadalmak nekik sem adnak lehetőséget az ökológiai krízisek megoldására, hiszen a megoldás – a természeti törvények betartása – a fogyasztás csökkentéséhez vezet, ami a legfontosabb céljukat – a fogyasztás minden korlát nélküli, így a természet korlátai nélküli növekedését – kérdőjelezi meg. Pedig egyetlen társadalom sem létezhet úgy hosszú ideig, hogy folyamatosan megsérti a természeti törvényeket.

A modern társadalmak további jellegzetessége, hogy a tudományos gondolkodás domináns és egyoldalú szerephez jutott. A könyv konklúziója, hogy akkor találunk megoldást a klímaparadoxonra, és akkor tudjuk kialakítani a természet és a társadalom közötti összhangot, ha a holisztikus megközelítésben keressük a megoldást.

„Ez alatt azt értem, hogy érdemi változások akkor érhetők el, ha ebben a tudományos megközelítések mellett a művészetek és a vallások is meghatározó szerepet töltenek be, hiszen ezek nélkül az ökotudatos társadalmi értékek és normák nem alakulhatnak ki és erősödhetnek meg. A könyvben ezért szerepel minden egyes fejezet előtt egy vers. Ez megmutatja, hogy a költők is segítenek nekünk abban, hogy a társadalom és a természet közötti különleges kapcsolatot minél jobban megéljük és megértsük. S ezért szerepel a könyv záró fejeztében a homo oecologicus, a holisztikus szemlélet alapján élő ember bemutatása\" – jelentette ki a kutató.

A szerző a klímabarát településeken, illetve a klímabarát közösségekkel közösen végzett kutatási eredményeiről is beszámol a könyvben. Antal Z. László a holisztikus szemléletmód megerősödésére és az ezen az alapon működő ökotudatos közösségek kialakulására helyi szinten lát lehetőséget. Európában és más földrészeken már számos ilyen közösség létezik, amelyek egy része ismeri és segíti is egymást.

A holisztikus szemléletmód társadalmi támogatottságának további erősödése és az ilyen közösségek számának növekedése a Föld minden országában vezethet a természet és a társadalom közötti összhang helyreállításhoz és a klímaparadoxon feloldásához.

Antal Z. László: Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között?, L\'Harmattan Kiadó, Budapest, 2015

Bajomi Bálint

A szerző természetvédelmi biológus, újságíró

Obama: a klímaváltozás veszélyezteti a nemzetbiztonságot

Fogy az idő arra, hogy meg lehessen birkózni a klímaváltozás megfordíthatatlanná váló következményeivel, a szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése pedig nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, mert növeli a globális instabilitás és a konfliktus veszélyét – figyelmeztetett Barack Obama szerdán.

Az Egyesült Államok elnöke az amerikai parti őrség New London-i akadémiájának végzősei előtt tartott beszédében figyelmeztetett a veszélyekre. Kitérve arra, hogy Washingtonban többen tagadják a klímaváltozás valóságát, leszögezte: „a tudomány vitathatatlan, a bolygó melegszik\". Rámutatott, az emelkedő tenger el fogja borítani az alacsonyan fekvő területeket, és veszélyezteti a partvidéki katonai létesítményeket, a szélsőséges időjárási jelenségek miatt pedig több humanitárius misszióra lesz szükség. Az MTI által idézett Obama szerint a klímaváltozás a világ minden országát érinti majd.

„Egyetlen ország sem immunis. Azért vagyok ma itt, hogy kimondjam: a klímaváltozás súlyos fenyegetést jelent a globális biztonságra és közvetlen kockázatot a nemzetbiztonságunkra nézve, és – félreértés ne essék – hatással lesz arra, hogy a haderőnk miként védelmezi országunkat\" – fogalmazott az elnök a több mint négyezer fős közönség, köztük 224 végzős kadét előtt.