Nép Háza, parlamenti palota

Nép Háza, parlamenti palota

A bukaresti „Fehér Ház” Nicolae Ceauşescu gran­do­mániájának a terméke. A Pentagon után a világ második legnagyobb területű adminisztratív épülete ezernél több teremmel.

Ábrám Zoltán

2017. február 05., 14:222017. február 05., 14:22

Az egykori Nép Háza (Casa Poporului) a kommunista nagyzolás jelképe, egyúttal a rombolásé. Hiszen nemcsak a kilencvenméteres dombot kellett megfelelő alakzatúra buldózerolni, egyúttal elköltöztetni az egykor itt magasodó templomot, hanem az egész negyed ledózerolására sor került. Azzal a céllal, hogy a párizsi Champs-Elysées sugárutat felülmúlja az innen vezető allé. 1983-ban kezdődött el teljes gőzzel az építkezés, ami mintegy negyvenezer személyt érintett. A híresztelések szerint nem mindenki élte túl.

1989-ben, a diktátor pár hatalmának a megbuktatásáig hozzávetőlegesen hetven százalék készült el. Nicolae és Elena nem élték meg, hogy tízméteres portréjuk a neki szánt helyre kerüljön. És a palota megálmodott átadási ünnepségén beszédet sem intézhettek az erkélyről a szeretett néphez, hadonászva, önmagukat tapsoltatva. Ez a lehetőség azonban később megadatott Michael Jacksonnak, aki a bukaresti Fehér Ház erkélyéről így köszöntötte rajongóit: „Hello, Budapest!” Ezt a lényegi tévedést elnézték neki.

Az épület befejezésére és maradéktalan átadására 2003-ban került sor. A költségek rekordszámba mentek. A mai parlamenti palotát a közösség számára már előzőleg látogathatóvá tették, ám a látogathatóság publicitása ma sem kielégítő. A napi egy-kétezer látogatónak a többsége külföldi. Két órát tart egy teljes látogatás, kötelező módon idegenvezető kísérővel. Legalább húsz perc arra megy el, hogy a nyolcszemélyes lift többször megjárja magát, amíg a látogatókat felviszik a tetőre, onnan pedig vissza a földszintre. Amúgy a nagyzolás ma is testet ölt, fentről nemcsak a „bukaresti Champs-Elysées” látható, hanem az épülő megatemplom, a Nemzet Megváltása katedrális is. A nem túlságosan tartalmas történelemmel rendelkező fiatal népekre, országaikra jellemző a nagyra törekvés megtestesítése.

Ma úgy tartják, hogy az egykori Nép Háza a mai román demokrácia jelképe, hiszen az épületben ülésezik az országgyűlés mindkét háza, itt működik a parlament. Egyébként korábban olyan elképzelések is voltak, hogy itt székeljen a világ legnagyobb egyeteme, ám az épület alkalmatlan ilyen célra. A termek akadémiai célzatú használhatósága ugyanis korlátolt, nem előnyösek a méreteik, ráadásul például légkondi sincs az épületben. A népház megálmodója ugyanis félt az effajta szerkentyűktől, félt attól, hogy – akár ilyen úton – megmérgezik.

A Fehér Háznak becézett épület fele üres – és ezáltal teljes mértékben kihasználhatatlan – termekből áll, újabb tíz százalék csak részben kihasznált, és csak negyven százalékra tehető a folyamatosan használt felület. A termek grandomániája egyértelmű, funkcionalitása azonban kétséges. A színház termét például úgy tervezték, hogy nagy a befogadóképessége, ráadásul olyan öttonnás megacsillár otthona, amelyhez a plafonból karbantartótermet is létrehoztak. A színpad azonban kicsi, a technikai adottságok korlátoltak, ezért a tervezett cél teljesítésére alkalmatlan. Amennyiben a kétezer-ötszáz csillár mind égne az egész épületben, és mindegyik termet kifűtenék, becslések szerint egy húszezer lakosú kisváros energiaszükségletével kellene számolni.

Csillár, márvány, tölgyfaintarzia – a korabeli ízlés pazarló felhozatala. A legnagyobb, legmagasabb terem fűtetlen, de azért lehet kulturális vagy éppenséggel tudományos előadást szervezni benne. Sőt a kiváltságosak még esküvőt is tartottak némelyik teremben. Közöttük Nadia Comăneci, a diktátor kegyeiből lassacskán kikopó tornászzseni, aki a kényszerű népvezéréltetés helyett végül az amerikai szabadságot választotta. A bukaresti parlament most kezdődő tavaszi ülésszaka alkalmából a nép frissen megválasztott képviselőinek valódi közösségi szolgálatot, a jelenlegi válsághelyzetből eredményes kilábalást és mindehhez jó egészséget kíván:

A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban