Elmosódnak a határok az ámokfutás és a terrorcselekmény között – írja a dpa német hírügynökség, amely a nizzai, würzburgi, a müncheni és az ansbachi véres események kapcsán megpróbálja számba venni a jelenség hátterét.
2016. július 31., 12:382016. július 31., 12:38
„A különbség az ámok(futás) és a terror között már nem játszik szerepet, történelmileg túlhaladott\" – mondja Franco Berardi olasz filozófus a müncheni Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújában. „Az iszlamista terror esetében már nem tudatos politikai cselekedettel van dolgunk, mint volt a német városi gerillák, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) által űzött terrorizmus idejében. A nizzai és a würzburgi tettek mögött nem ismerhető fel politikai stratégia\" – állapítja meg Berardi, aki „iszlamista kétségbeesettségről\" beszél. A most elkövetett bűncselekmények kórlélektani hátterét kutatva is nagyok a hasonlóságok az ámokfutók és a terroristák között. Fanatikus egyéni elkövetőkről van szó, kiknek gyűlölete szélsőséges iszlamista internetes oldalakból táplálkozik, és tettük elkövetéséig senkinek sem tűnnek fel.
2011 márciusában a koszovói albán Arid Uka a frankfurti repülőtéren megölt két amerikai katonát, és további kettőt súlyosan megsebesített. Ez volt az első iszlamista merénylet német földön. Uka nem volt hálózat része, internetes gyűlöletoldalak tüzelték fel. Peter Neumann, a londoni King\'s College tudósa „magányos farkasokról\" beszél, akik számára az Iszlám Állam terrorszervezet lehetővé teszi, hogy személyes problémáikat politikai projektbe csatornázzák be. „Az Iszlám Állam úgymond engedi, hogy ehhez az Iszlám Állam »márkanevet« használják\" – fejtegeti Neumann. Az Iszlám Állam már 2014 szeptemberében propagálta a nizzaihoz és a würzburgihoz hasonló támadásokat: nem tűzfegyverekkel kell ezeket végrehajtani, hanem mindenki által hozzáférhető eszközökkel, késsel, kővel, autókkal.
Thomas de Maizière német belügyminiszter már a Würzburgba tartó vonaton elkövetett baltás merényletet is úgy kategorizálta, hogy „az ámokfutás és a terror határán mozog.\" Az ansbachi robbantás után az Iszlám Állam terrorizmusához való kötődést éppen úgy nem zárta ki, mint a személyiségzavart, „vagy a kettő kombinációjáról\" is szó lehet. A dpa politikai kisszótára az ámokot a maláj nyelvből eredezteti, jelentése pedig dühös, dühödt, felbőszült. A terror a latin terrere szóra vezethető vissza, annyit jelent, hogy megijeszteni, megrémíteni, megfélemlíteni.
A terrorizmus politikailag motivált, szisztematikusan megtervezett erőszak, amely a társadalmi status quo ellen, politikai, vallási vagy ideológiai változtatásra irányul. A terroristák gyilkosságai és rombolásai a célt szentesítő eszközök. A terrorcselekmények gyakran irányulnak a lakosság vagy szimbolikus tartalommal bíró célpontok ellen. A terrorizmust és a terrort gyakran egy kalap alá veszik. A terrorcselekményektől eltérően a terror – mint rémuralom – inkább egy állam hatalmi eszköztárához tartozik. A szó a „megfélemlítés\", „nyomásgyakorlás\" jelentésben a köznyelvi fogalomtárba is bekerült.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!