„Európa Európához méltatlan helyzetben van” – jelentette ki Angela Merkel 2015 nyarának végén, hogy megindokolja azt a döntését, miért nem küldik vissza – a szabálytól eltérően – a háború elől menekülő szíriai menedékkérőket abba az országba, ahol az Unió területére léptek. A kancellárnak – aki egyesek szerint „olajat öntött a tűzre”, és meggyengítette a szabad mozgást biztosító schengeni övezetet, mások szerint viszont dicséretet érdemel, amiért ráébredt a menekültek emberi tragédiájának mértékére – nem volt sok választása Stefan Lehne, a Carnegie Europe agytröszt szakértője szerint. „Akkoriban az EU tagállamai teljesen megosztottak voltak, és káoszhelyzet kezdett kialakulni” – mondta az elemző, hozzátéve, a kancellár később sokkal korlátozóbb irányba módosította a politikáját, de a beszédmódján nem változtatott.

Lehne szerint több hónapi megosztottság után az uniós tagállamoknak végül 2015 végétől sikerült új konszenzusra jutniuk, hogy drámai módon csökkentsék az érkező illegális bevándorlók és menekültek számát, s ez képessé tette az EU-t egy közös fellépés kidolgozására. A közös erőfeszítés az uniós határok védelmét szolgáló új európai szervezetre vonatkozó terv rekordidő alatt történt elfogadásában nyilvánult meg. Ennek a szervezetnek 2016 végére kell felállnia, és néhány nap alatt akár 1500 határőrt is küldhet az érintett országba. A konszenzus révén sikerült a balkáni útvonalat lezárni és megállapodást kötni Törökországgal az illegális bevándorlók visszafogadásáról.

„Amennyiben az európaiaknak sikerül a jövőben szót érteniük Líbiával, ahonnan az Olaszországba érkező bevándorlók többsége elindul (2016. januárja és augusztusa között több mint 120 ezer), akkor elmondhatjuk, hogy valósággá vált az Európa-erőd” – vélte Demetriosz Papademetriou, az Európai Migrációs Politikai Intézet (IMPE) elnöke. Yves Pascouau, az Európai Politika Központ (EPC) igazgatója, a bevándorlási kérdések szakértője szerint a bevándorlók által használt utak lezárása valóban működött. A Törökországgal kötött megállapodás azonban a kutató szerint törékeny – politikai és jogi szempontból egyaránt –, és nem sikerült leküzdeni a tagállamok között a menekültek befogadásával és az uniós menedékjog harmonizációjával kapcsolatban meglévő nézetkülönbségeket sem.

A Görögországon és Olaszországon át érkező menekültek más uniós tagállamokba történő áthelyezésére vonatkozó, az európai szolidaritást kifejezni hivatott átmeneti terv megfeneklett. A terv leghevesebb ellenzői, Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon támadták meg a döntést, amely pedig 2015 szeptemberében a tagállamok többsége által történt elfogadása óta mindenki számára kötelező. Szakértők szerint miközben a terhek megosztásának kulcsfontosságú alapkérdésére vonatkozó tartós nézetkülönbségek miatt az átfogó rendszer törékeny és sérülékeny, Európa a jövőben is számíthat más, tömeges migránsáradatokra.