A már régóta a szír társadalom szélére sodródott kurdok abban reménykednek, hogy a háború révén sikerül autonóm régiót létrehozniuk, de álmuk valóra válása egyre valószínűtlenebb: „államkezdeményük” ugyanis gazdaságilag elszigetelt.
2016. augusztus 15., 14:232016. augusztus 15., 14:23
A háborúban Washington számára a dzsihadisták elleni harcban megkerülhetetlen kurdok újabb területeket hódítottak meg, és márciusban önigazgatású szövetségi régiót kiáltottak ki Észak-Szíriában. Kiváltották azonban mind a szír kormányerők, mind a lázadók gyűlöletét, a szomszédos Törökországtól pedig soha nem számíthattak megértésre, így a kőolajban gazdag és Szíria „gabonaraktárának” tekintett térséget gyakran elzárják a külvilágtól. A kurdok az ENSZ segítségétől függenek, mert hiány van még az alapvető élelmiszerekből is.
A Haszaké tartománybeli Kamisli város egyik gyógyszertárosa elmondta, hogy a legtöbb gyógyszer hiánycikk, nincsenek fájdalomcsillapítók a műtétekhez, sem cukorbetegség elleni szerek. Az MTI által idézett Fabrice Balanche Szíria-szakértő annak tudja be a rossz gazdasági helyzetet, hogy a kurd régiókat délen az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái, északon pedig a kurdokkal ellenséges Törökország zárja körül. Keleten működik ugyan egy átkelő Szimalkánál a szomszédos félautonóm iraki kurd régióba, az ottani vezetők azonban ezt kényük-kedvük szerint időnként lezárják.
Ugyan mindkét országban a kurd vezetőknek azonos a célja, egy független állam létrehozása, a Maszúd Barzáni vezette iraki Kurd Demokrata Párt (PDK) és a szíriai Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) között azonban feszült a viszony. Barzáni szoros kapcsolatokat ápol Törökországgal, amely viszont terrorszervezetnek tekinti a PYD-et, és elítélte a szíriai félautonóm kurd régió kikiáltását. Ez utóbbi Afrin, Kobani és Dzsezíre járásokat (a tulajdonképpeni Haszaké tartományt) foglalná magában.
A szimalkai átkelő szíriai oldalán dolgozó Szijamand Oszman elmondta, hogy március óta 90 százalékkal csökkent a Törökországból érkező áruk aránya. Az iraki kurdok gyakran napokig a tűző napon hagyják az árukat, és a szíriai kurdoknak hatalmas összeget kell fizetniük, hogy biztosan átjussanak a határon. Ennek következtében siralmas a félautonóm kurd régió gazdasági helyzete. A cukor ára négy hónap alatt a négyszeresére, a liszté pedig az ötszörösére nőtt. A kamisli piacon a hiánycikkek miatt a kereskedők az egekbe emelték az árakat.
A határátkelő bezárása mellett gondot okoz az is, hogy az elmúlt években kimerültek az egykor bőséges termőföldek. A szíriai népesség 15 százalékát kitevő kurdok a 2011-ben kitört konfliktusban nem álltak sem a rendszer, sem a lázadók mellé, inkább a félautonóm térségre összpontosítottak. 2014 óta, amikor külföldi erők is beavatkoztak a konfliktusba, és megnőtt a szélsőséges iszlamisták befolyása, a PYD fegyveres szárnya lett az IÁ ellen az Egyesült Államok vezetette szövetség támogatásával harcoló erők közül az egyik legfontosabb. A gazdasági válság miatt az ENSZ július elején légihidat hozott létre Kamisliban, hogy ellássa a térség 300 ezer nélkülöző lakosát. Az első szállítmány 40 tonna élelmiszert tartalmazott, de a kurd vezetők szerint ez csak gyorssegély volt. Badran Dzsija Kurd, a kurd közigazgatás egyik illetékese szerint ez csak átmeneti segítség, nem oldja meg véglegesen a gondokat.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!