A kedvező népesedésű, egészséges, életképes nemzetnek több az esélye a túlélésre, a megmaradásra. A romániai kedvezőtlen demográfiai helyzet együtt jár az egészségügyi mutatók elmaradásával az európai átlaghoz viszonyítva.
2016. július 24., 13:512016. július 24., 13:51
Bár egészségügyi szempontból világszinten nem rossz a helyzetük az erdélyi magyaroknak, a romániai lakosoknak, azonban az Európai Unió országaival összehasonlítva az egészségügyi mutatóink a születéskor várható élettartamot, számos halálozási és megbetegedési adatot tekintve a kullogók közé sorolható.
Alacsonyabb átlagéletkor a Székelyföldön
A kedvezőtlen romániai és ezen belül székelyföldi mutatók mögött – számos más tényező mellett – az egészségtelen életmód és/vagy az egészséggel való törődés hiánya húzódik meg. Ez kiemelten érvényes a magyarlakta területekre is, ahol a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések várhatóan magas értékén túl (az elhalálozás háromnegyedét teszik ki) a májcirrózis, a tüdőrák, a fertőző betegségek előfordulása rendkívül magas. Bár egészségi állapot és egészségügyi ellátás tekintetében az országos középmezőnybe sorolható a Székelyföld, mégis elmondható, hogy az átlagnál valamivel kevesebbet élnek e vidék lakói.
A fentiek figyelembevételével az erdélyi magyarság egészségügyi helyzete vizsgálatakor kiemelt jelentőségűvé vált az idő előtti egészségromlás, valamint annak bio-pszicho-szociális meghatározóinak követése, az egészséges életmód előtérbe helyezése, a megelőzés lehetőségeinek egyre gyakoribb hangoztatása a lakosság egészségmegőrzése, életminőségének biztosítása, egészségi állapotának javítása érdekében. Számos esetben kívánatos lenne az élvezeti szerek használatának a csökkentése, az egészségesebb táplálkozás serkentése, a mozgáshiány kiküszöbölése, a helyes stresszkezelés, az egészséggel való törődés fokozása, jobb alkalmazkodás és kedvezőbb szociális tényezők biztosítása, a lelki egészség felülértékelése.
A testi-lelki egészség elemzésénél nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a magyar többségű megyékben a depresszió rendkívül magas előfordulású, aminek fontos előrejelzője az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, a rendezetlen családi állapot. Sajnos a Székelyföldön a legmagasabb az öngyilkosság előfordulásának, Hargita megye évtizedek óta országos szinten vezető helyet foglal el az öngyilkossági statisztikában. Az önfeladás, a borúlátás, az önpusztításhoz vezető frusztráció hátterében meg kell említenünk a „Trianon-szindrómát”, amely egészségügyi értelemben egy tünet vagy tünetcsoport.
A közel száz évvel ezelőtti igazságtalan ítélet és annak mai napig fellelhető hatásai ki nem beszélt feszültséget, stresszt okoznak, és kóros magatartási formákhoz (például alkoholizmus) vezetnek. A magyar lelkiállapotra napjainkban is jellemző sokasodó kudarcélmények, a katartikus állapotok hiánya, a fokozódó frusztráció és szorongás, a romló közérzet, a növekvő stressz egészségkárosító hatása egyértelmű. A hátrányos epidemiológiai jelenségek egyik lehetséges motorjául a nemzet 20. századi történelme, szocializációja szolgál, nem elhanyagolható mértékben a kollektív tudattalanba szuperponálódott események révén (Ember István: Történelem-egészségtan. Dialóg Campus Kiadó, 2009).
Erkölcsi tartás, sikerélmény
Kisebbségi sorsunk a fenti érzéseket évtizedeken át fenntartotta, sőt fokozta is a számunkra kijáró negatív diszkrimináció miatt. Az 1989-es rendszerváltás sem hozott alapvető változást, hiszen a (becsületes) magyar emberre a mai napig érvényes hátrányos helyzetének a megélése. Általánosságban elmondható, hogy munkaráfordításával és erkölcsi tartásával aránytalan a sikerélménye, gyakorta korrupció és árulás áldozata, ami frusztrációt okozhat, rontja a közérzetet, és elősegíti a szülőföld elhagyását. A székelység, a magyarság a demokráciadeficiten túl leginkább a gazdasági és az erkölcsi válság korát éli. Miközben az eddig is megfigyelhető trendek folytatódnak: a magyarság térvesztése kiemelten a nagyvárosokban, a városokban és a szórványban.
A kedvezőtlen folyamatot megakadályozó politikára lenne szükség: hagyományokra épülő értékrend, családközpontúság, szülőföldön boldogulás, autonómiaformák, egyéni példamutatás. Miközben örök érvényű létkérdés marad a népesedési mutatók javítása, a gazdasági megerősödés, az oktatás színvonalának a megtartása, sőt az emberek közötti szolidaritás, együttműködés és bizalom, azaz a társas támogatás növelése. Hangsúlyozni kell továbbá a példamutató értelmiségi magatartás minél szélesebb körű terjesztését, és azt a történelmi tapasztalatokból fakadó tényt, miszerint megmaradásunkat és fennmaradásunkat csakis a magyarság, a székelység nemzeti autonómiája biztosíthatja.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!