A júliusi puccskísérlet nyomán óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon merre halad Törökország? Komoly átrendeződés tapasztalható nemzetközi politikai szempontból a Közel-Keleten, ezért még inkább aggasztó az instabil lábakon álló EU-szomszéd helyzete. De vajon csak európai szemmel nézve tűnnek kaotikusnak a török vezetés lépései, vagy tud valamit Erdogan, amit mi nem?
2016. augusztus 07., 15:482016. augusztus 07., 15:48
Amint erről gyakran hallhattunk az elmúlt hetekben, Törökországot puccskísérlet rázta meg július 15-én. Mivel az Európai Unió szomszédjáról van szó, fontos megismerni az államcsíny körülményeit, hiszen a Törökországban lezajlott események valamilyen módon hozzánk, európaiakhoz is kapcsolódnak. Az máris kijelenthető: nem egyértelmű, hogy a világpolitikában milyen oldalt képvisel a közel-keleti ország. Emellett számos ellentmondással is találkoztunk, és ezek fényében azt a kérdést is érdemes megvizsgálni, hogy Recep Tayyip Erdogan döntései, amelyek jelentősen átrendezték Törökország helyzetét a világpolitikában, hogyan jellemzik az államfőt, illetve ki vagy kik számára ígéretesek, esetleg hátrányosak.
Török belügyek a puccs előtti időszakban
Nyugatról nézve meglehet, hogy időnként értelmetlennek látjuk a török vezetés bizonyos lépéseit. Azonban érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen ügyeket kell kezelniük a törököknek nap mint nap, amelyek a mi mindennapjainkban nem fordulnak elő. Amellett, hogy a szír határ menti török városokat időnként rakétatámadás éri török életeket követelve, két év béke után a kurd felkelők és a török kormányerők között is kiújultak a harcok. Miközben egyre gyakrabban érte terrortámadás a török városokat a Kurd Munkáspárt (PKK) részéről, a németországi Düsseldorfban tizenötezer Törökországból elszármazott kurd tüntetett a török elnyomás ellen az újév előtti napokban.
Az enyhén háborús hangulatú országban így kimondottan félti a hatalmát a török vezetés. Ezért minden támadást, akár fegyverest, akár szóbelit, egészen komolyan vesz. Ez lehet az egyik oka annak, hogy számos újságírót letartóztattak az utóbbi egy év folyamán, hiszen nagy részüket kémkedéssel vagy államtitkok közzétételével gyanúsítottak. Ugyanakkor nagyon sok esetben túlkapásokról értesültünk, hiszen gyakran azért is letartóztattak személyeket, mert állítólag „megsértették” az államfőt. Emellett sajtóorgánumokat is betiltottak, főként ellenzéki nyomtatott újságokat.
A török belpolitika egyik meghatározó eseménye viszont a miniszterelnök, Ahmet Davutoglu lemondása. Az ő helyébe az államfőpárti Binali Yildirimet választották meg. Ez tovább fokozhatta az ellenérzést azokban, akik kifogásolják, hogy Erdogan egyre inkább megerősíti a hatalmát.
Az államcsíny
A török szárazföldi csapatok és a légierő a demokrácia és az emberi jogok megvédése ürügyén hajtotta végre a július 15-ei államcsínyt. Fontos megemlíteni, hogy a puccskísérletben a teljes török hadseregnek csak kis hányada, másfél százaléka (8651 tagja) fordult a megválasztott kormány ellen. A rendőrség pedig kitartott a legitim hatalom mellett, és a segítségével sikerült visszaszorítani a puccsistákat.
A hatalomban maradt elnök, Recep Tayyip Erdogan szigorú megtorlást ígért, és azonnal elkezdte a „tisztogatást”. Köztisztviselők tízezreit tartóztatták le, vették őrizetbe, bocsátották el, vagy függesztették fel. Ezek között nemcsak katonák, hanem rendőrök, bírák, ügyészek, pedagógusok, egyetemi dékánok, sőt a miniszterelnökség alkalmazottjai, de két diplomata, és más vezető beosztásban lévő személyek is vannak. A számuk eddig meghaladja a hatvanezret, és folyamatosan növekszik.
A 237 halottat és 2100 sebesültet követelő törvénytelen megmozdulás következtében 62 kiskorút is letartóztattak, ezer magániskolát, ezerkétszáz jótékonysági intézményt és tizenöt egyetemet zártak be. Ezenfelül 131 sajtóorgánumot tiltottak be, és újságírók tucatjait tartóztatták le. A hadsereg háromezer tagját leszerelték vagy lefokozták, viszont a letartóztatottak közül az utóbbi napokban 758-at szabadon engedtek. Emellett az újságírók elleni vádakat is ejtették, és lezárták a pereket, amelyeket korábban azok ellen indítottak, akik „megsértették” Erdogant. Amint a török államelnök közölte, a szolidaritás jeléül kegyelmezett meg azoknak, akik korábban „visszaéltek a szólás szabadságával”.
A puccskísérlet következményeként a török elnök az alkotmány értelmében három hónapos szükségállapotot hirdetett. Ez idő alatt Törökország felfüggeszti az Emberi jogok európai egyezményét. A szükségállapot idején a kormány a parlament támogatása nélkül léptethet életbe törvényeket. Ezenfelül azt is megfontolta a török vezetés, hogy akik ellen egyértelmű bizonyíték szól az államcsíny kapcsán, azokat halálbüntetésre ítélnék. A puccsisták halálra ítélése mellett azzal érvelt az államfő, hogy a török állam mint demokratikus berendezkedés nem hagyhatja figyelmen kívül az állampolgárok követeléseit, akik családtagjaikat veszítették el a törvénytelen megmozdulásban. Ezt a lépést a nyugati hatalmak határozottan ellenzik.
A puccskísérlet kitervelőjeként a török vezetés elsőként Fethullah Gülen Amerikába menekült vallási vezetőt gyanúsítja. Azok a civil szervezetek és oktatási intézmények, amelyeket a török állam betiltott, mind ehhez a személyhez köthetők. Gülennek világszerte vannak követői, de a gülenista mozgalomként ismert törökországi csoportot a török hatóságok már hónapokkal ezelőtt Gülenista Terrorcsoportnak nevezték, és már idén áprilisban őrizetbe vették száz tagját.
Az elmúlt napokban azonban újabb gyanúsítottat is megnevezett a török elnök. Kedden egy beszédében kifejtette, valószínűnek tartja, hogy a július 15-ei államcsínyt külföldön tervelték ki. Emellett azt is állította, hogy „sajnos a Nyugat támogatja a terrort, és a puccsisták mellett áll… Azok, akikről azt hittük, hogy a barátaink, a puccsisták és a terroristák pártján állnak”.
Külügy
A NATO tagjaiként Törökország és az Egyesült Államok között olyan szerződés van érvényben, miszerint az amerikai hadsereg csapatokat állomásozhat a törökországi Incirlik légi bázison, és innen indíthatja offenzíváit az Iszlám Állam Szíriában harcoló csapatai ellen. Azonban ez a szövetségesi viszony egyre ingatagabb. A terrorszervezet a szír kormányerők és a szíriai kurd hadsereg ellen is harcol, de a kettő közül csak a kurd csapatok kapnak amerikai támogatást. Ők pedig támogatói a törökországi kurdoknak, akikre ellenségként tekint a török hatalom.
Eközben a török légierő nemcsak a saját országán belüli kurd csapatokat célozza meg offenzíváiban, hanem a határon túliakat is. Ezért szólította fel Amerika Törökországot, hogy hagyja abba a szíriai beavatkozást. Azonban Erdogan álláspontja a következő: „az USA válasszon, vagy Törökország, vagy a szíriai kurdok” mellé áll. A két ország közötti katonai együttműködés emiatt várhatóan csökkenni fog.
A fordulatok sorának folytatásaként Izrael, Irán és Oroszország is azzal gyanúsítja Törökországot, hogy kőolajat vásárol az Iszlám Államtól, amely által jelentős bevételre tesz szert a terrorszervezet, miközben a török vezetés épp ezen országok felé kezdett el közeledni, miután a nyugati államokkal megromlott a kapcsolata. Ugyan szeretne az EU tagja lenni, ám az első világháborúban elkövetett örménymészárlást nem ismeri be. Ennek kapcsán a török államfő nemcsak Németországgal, de a Vatikánnal is konfliktusba keveredett.
Az EU-hoz való csatlakozás folyamata meglehetősen lelassult a török kormány lépései miatt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ez nemcsak a közeljövőre nézve, hanem a távolabbi jövőben is kilátástalan. Ezt három nappal azután mondta a France 2 franciaországi televíziócsatornának, hogy a török kormány a kihirdetett szükségállapot értelmében felfüggesztette az Emberi jogok európai egyezményét.
Franciaország, bár szoros kapcsolattartást ígért, a gyakori törökországi merényletekre hivatkozva bezárta nagykövetségét Ankarában, illetve főkonzulátusait Isztambulban és Izmirben, különös módon épp két nappal a törökországi államcsíny előtt.
Ugyanakkor Erdogan így vélekedik a nyugati elöljárókról: „Egyetlen személy sem jött részvétet nyilvánítani az Európai Unióból… vagy Nyugatról… Azok az országok vagy vezetők, akik nem aggódnak Törökország demokráciájáért, török életekért, a jövőben – miközben annyira aggódnak a puccsisták sorsáért – nem lehetnek a barátaink.” Európai politikusok közül többen is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy esetleg a bebörtönzött puccsistákkal nem bánnak megfelelően a török börtönökben, esetleg kínozzák őket, vagy erőszakoskodnak velük. Azonban a török kormány tiltakozik e vádak ellen.
Mindeközben sokan kapták fel a fejüket, amikor június közepén a török elnök bejelentette, hogy lépni szeretne a török–orosz kapcsolat jobbá tevése érdekében. Ugyanis a két ország közötti együttműködés lényegesen megromlott, miután tavaly novemberben a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót. Júniusban telefonon tárgyalt a két államelnök, amikor Erdogan bocsánatot kért orosz kollégájától a novemberi incidens miatt. Ettől a pillanattól kezdve máris javulni kezdett a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat.
A telefonos tárgyalást követően a török kormány olyan döntést hozott, miszerint javítaná a kapcsolatát a szír kormánnyal is. Ám ez neheztelést váltott ki a szaúdi külügyminiszter, Adel al-Dzsubeir részéről. Hiszen nem sokkal azután, hogy John Kerry amerikai külügyminiszterrel és Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval egyeztetett, bírálta a török kormány szándékát. Amint kifejtette, „ilyen végzetes hiba elkövetése Törökország összeomlását okozhatja”. Két nappal később katonai államcsíny történt Törökországban.
Miután jelentősen megromlott Törökország kapcsolata számos országgal, átértékelve a helyzetét, vagy nem lévén más választása, közeledni kezdett Izrael, majd Irán és Szíria felé is azzal az indokkal, hogy fontosnak tartja a térség biztonságát, a békét és a stabilitást. Az Oroszországgal folytatott tárgyalások folytatódnak, és szorosabb török–orosz együttműködésre számíthatunk. Erről kedden egyeztet a két ország államfője személyesen Szentpéterváron, ez lesz a két elöljáró első találkozása idén.
Bár a török államfő sommás kijelentéseket tesz bizonyos ügyek mellett vagy ellen, mégsem egyértelmű, hogy Törökország merre halad. Az utóbbi években azt láttuk, hogy a Nyugat felé, hiszen tagja a NATO-nak, és már több ízben is zajlottak az EU-s csatlakozásáról szóló tárgyalások. Azonban az utóbbi időben irányt változtatott. Külpolitikájának a célja tehát nem világos.
Emellett több állam állítja, hogy bizonyítéka van a Törökország–Iszlám Állam kőolaj-kereskedelemről, de arról is értesülünk, hogy időnként támadást indít a terrorszervezet ellen. Ám a szíriai kurdok ellen is fellép, akik szintén harcolnak az Iszlám Állam ellen. A történelem során azt tapasztaltuk, hogy amikor kettőnél több fél harcol egymás ellen, „az ellenségem ellensége a barátom” elvét alkalmazták. Sosem gondoltuk volna, hogy lesz olyan állam, amely számára az ellenség ellensége ellenség lehet.
Erdogan a belpolitikájában a demokráciát emlegeti, de ennek ellenére hatalmát erősíti, ráadásul az emberi jogok tiszteletben tartása terén is rosszul áll. A külpolitikája pedig zavarosabb, mint bárki másé. Hogy ez azért van így, hogy a török népet megvédje, és kívánságának eleget tegyen, vagy egyszerűen azért, mert nem jól mérte fel lépéseinek várható következményeit, nehéz eldönteni. Mindenképpen jobb lenne azonban, ha stabilabb lábakon állna.
A szerző a Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatója
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
szóljon hozzá!