Az egységesítő és kiegyenlített korban, amikor mindenki egyformán étkezik, gondolkozik és cselekszik, magyarul tanulni olyan elhatározás, ami az egyetlenből a többes felé nyitást jelenti.
2016. augusztus 21., 13:202016. augusztus 21., 13:20
Az egy nyáj, egyetlen nemzetközi közösség, egységes politika, egyetlen lingua franca, egyetlen értékrend (vagy inkább az értéktelenség) helyett a különbségekre, változatosságra, egyéniségekre, egyediségekre, kisebbségekre figyelést. A nagy „világcsalád\" azon tagjai számára, akik abban az illúzióban ringatják magukat, hogy 200 szavas „basic English\" tudásukkal igényesen kommunikálni, mi több, gondolkodni is tudnak, magyarul tanulni ugyanolyan anakronizmusnak tűnhet, mint a magyarok – a nyugati politikai korrektség dogmája alapján középkori maradványnak kikiáltott – ama védekezése, hogy ostromlott várként óvják hazájukat a bevándorlók egyre megújuló hullámaival szemben.
Ez az anakronizmus azonban valós értékké válik, immunizáló hatással bír egy olyan korban, amikor a kivétel zsarnokságától szenvedünk, és a demokrácia jelszavait a demokrácia ellen fordítják, amint azt Tzvetan Todorov bolgár filozófus is észrevételezte. Ezekkel a jelenségekkel szemben jelent alternatívát a nemzeti kultúra és a benne kulcsszerepet játszó nyelv értékeinek – történelmi és néprajzi okokból megkövetelt – ápolása az általánossá vált, kiüresedett és manipulálható „tömegember\" ellenében. Ma az igazi európaiságot a sokszínűség fenntartása jelenti, de úgy, hogy közben nem mondunk le a saját értékeinkről, és határozottan ellenszegülünk a „tömegek lázadása\" lealacsonyító jelenségeinek, melyeket José Ortega y Gasset spanyol filozófus, író zseniálisan meglátott és leírt.
Nemrég alkalmam volt részt venni a Debreceni Nyári Egyetem munkálataiban és megtapasztalni, hogy a magyarok hogyan tudják folytatni a két világháború között indított intézményes kultúraápolást és nemzetközi szinten terjeszteni nyelvüket és nemzeti kultúrájuk értékeit. Ha a Debreceni Egyetem példáját követnék, az európai országok meg tudnák őrizni saját értékeiket egy alkotó sokszínűséggel egyetemben. A világ minden sarkából érkezett, több száz külföldi diáknak tartott nyelvi és kultúratudományi kurzusokon a Debreceni Nyári Egyetem szervezői és tanárai egyszerre tettek tanúbizonyságot hazafiságukról és szakmai tudásukról. A Debreceni Egyetem Magyarországot felírja, méghozzá mértékadóként, az európai kultúra térképére. A Debreceni Nyári Egyetem működésének a magyar kormányzat számára nemzeti prioritást, az európai hivatalosságok számára követendő modellt kell jelentenie.
Valentin Trifescu
A szerző történész
(Fordította: Tapodi Zsuzsanna egyetemi docens, Sapientia)
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!