A futball hazai képviselete – az UEFA-val karöltve – az ötödik ciklusáért harcba szálló, 79 éves sportdiplomata kihívóját, Ali bin al-Husszein jordán herceget támogatta a választáson, ám a hazája szövetségét vezető fiatal jelölt a 133-73 arányú Blatter-sikert hozó első kör után visszalépett, mondván: az első forduló eredményei önmagukért beszélnek, nincs értelme a folytatásnak.

Az elnökválasztáskor, ha az első körben valamelyik fél nem éri el a kétharmados többséget, úgy a második fordulóban egyszerű többséggel választják meg az új vezetőt.

Az 1998 óta regnáló sportvezető újraválasztásával azonban Michel Platini, az UEFA első embere – aki korábban lemondásra szólította fel Blattert – továbbra is elégedetlen. Meglátása szerint a „változás kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a szervezet visszanyerje hitelességét”.

Ismert ugyanis, hogy Blatter tekintélyét alaposan megtépázták a 2018-as orosz, illetve a 2022-es katari világbajnokság helyszínkijelölésével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak, majd az elsősorban európai, amerikai és angol bírálóit még hangosabbá tette a szerdán kirobbant, százmillió dolláros összegről szóló megvesztegetési ügy.

Az, amelyben a Blatter által vezetett szövetség magas beosztású tisztségviselőit letartóztatták és az Egyesült Államokban vádat emeltek ellenük, amiért a gyanú szerint zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül. A FIFA-vezető ígéri, helyreállítja az általa vezetett szervezett renoméját, és közölte, hogy nem érzi magát veszélyben a nyomozás miatt.

Blatter az RTS svájci közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában élesen bírálta Loretta Lynch amerikai igazságügyi minisztert és az UEFA-t, utalásokat téve arra, hogy valójában politikai megfontolások és sportpolitikai sérelmek állhatnak amögött, hogy támadást intéztek a FIFA vezetése ellen. „Itt valami bűzlik” – fogalmazott, mert szerinte, ha az amerikaiaknak tudomásuk volt bűncselekményről, akkor az államokban kellett volna a gyanúsítottakat letartóztassák, nem pedig Zürichben, amikor éppen a kongresszust tartották.

„Az amerikaiak voltak a 2022-es vb-pályázat esélyesei és vesztettek. Az angolok pedig a 2018-as vb jelöltjei voltak és vesztettek, úgyhogy tényleg az angol média és az amerikai (olimpiai) mozgalom volt az, amelyik büntetett” – mondta Blatter, hozzátéve, hogy ő maga az UEFA „gyűlöletének” vált az „áldozatává”. „Mindenkinek megbocsátok, de nem felejtek” – fogalmazott hétvégén az újabb négy évre megválasztott svájci sportdiplomata.

Maradt a vb-helyek korábbi elosztása

A 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokságon is 13 csapat vehet részt Európából, és a többi kontinensnek kínált helyek száma sem változik, de mivel a torna házigazdája automatikusan szerepelhet, így a soron következő viadalon 14 válogatott képviseli az „öreg kontinenst” – döntött szombaton a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága.

A 2026-os vb-n változhat a helyzet, mivel a tervekben szerepel, hogy a tornán szereplő csapatok létszámát 32-ről 40-re emelik fel. Erről a végrehajtó bizottság szeptember 24–25-ei ülésén tárgyalnak majd, ismét Zürichben. Joseph Blatter újraválasztott FIFA-elnök ugyanakkor azt már most bejelentette, hogy ez utóbbi tornának a megrendezésére ázsiai ország nem pályázhat, mivel előtte Katar lesz a házigazda.