Ismét a filmművészetet érintő kormányrendelet-módosítási tervezetet tett közzé honlapján a művelődésügyi minisztérium, ezúttal a televíziótársaságokra, a mobiltelefon- és internet-szolgáltatókra, illetve a mozikra vetnének ki új illetékeket – utóbbi a mozijegyek drágulását is eredményezheti.
2016. augusztus 29., 19:082016. augusztus 29., 19:08
Az új, egyszázalékos adót mindazokra kivetnék, akik valamilyen formában tévéműsorokat közvetítenek, legyen szó kábeles, interneten vagy műholdon keresztül történő műsorszolgáltatásról. Ugyanez az adónem vonatkozna minden nyilvános vetítés bevételére, így a mozikra is. Az így befolyt összegek a filmes alapba kerülnének, új filmek gyártási költségeit fedezendő.
A mozik bevételeikből a filmes alapba eddig 4 százalékot fizettek be, ez az új tervezet értelmében 5 százalékra növekedne, illetve 9 százalékra abban az esetben, ha az egy év alatt bemutatott filmek legalább 20 százaléka nem a hazai filmtermést képviseli. A szerencsejátékok forgalmazói bevételük két százalékát lesznek kénytelenek befizetni a filmalapba, míg a szerencsejátékokat szervezők négy százalékkal járulnak hozzá az új hazai filmek készítéséhez. Az Országos Filmközpont (CNC) igazgatója, Anca Mitran a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ő is a művelődésügyi minisztérium honlapján szembesült a határozattervezettel, előzetesen senki nem kereste meg, hogy kikérje szakmai véleményét. Ez nem csoda, hiszen a művelődési miniszter, Corina Şuteu korábban már kijelentette, hogy nem tud együttműködni Anca Mitrannal, akinek egy ízben a lemondását is kérte.
Amint arról már beszámoltunk, az év során Corina Şuteu már kétszer is megpróbálta sürgősségi kormányrendelettel módosítani a filmes törvényt – először még tavasszal, államtitkári minőségben. Második próbálkozásakor, augusztus elején annyira kiverte a biztosítékot a filmes szakma képviselőinél, hogy mintegy ötvenen követelték nyílt levélben a lemondását. A nyílt levél aláírói kifogásolták a kultuszminiszter tevékenységének átláthatatlanságát, szerintük a törvénymódosítás egyetlen célja, hogy „csak bizonyos filmek, műhelyek, fesztiválok kapjanak támogatást”, a kegyeltek között Tudor Giurgiut, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatóját is megnevezték. Az akkori tervezetben szerepelt az Országos Filmközpont (CNC) leépítése, és egy új filmügyi szervezet, a Romániai Filmügynökség megalapítása is.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!