Az ötvenes évek megértése nélkül nehéz belelátni abba az őrületbe, amely 1989-ig vagy még tovább tartott – jelentette ki Szabó Róbert Csaba író, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című irodalmi beszélgetéssorozatának hétvégi meghívottja.
2016. november 28., 12:432016. november 28., 12:43
A kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott rendezvényen az írót a sorozat házigazdája, László Noémi faggatta elsősorban Alakváltók című regényéről.
A beszélgetés elején főleg Szilágybagosról, Szabó Róbert Csaba szülőfalujáról esett szó annak kapcsán, hogy az író korábban úgy nyilatkozott a településről: „a szülőfalum egy struktúra\". László Noémi kérdésére kifejtette, már nem olyan élő a kapcsolata a szülőfalujával, mint egykor, és azok az emlékek, amelyeket a településről őriz, „furcsa szerkezeteket alkotnak\". Legutóbb megjelent Alakváltók című regényéről a szerző elmondta, olyan kalandregényt kívánt írni, amilyet ő maga is szívesen olvasott gyermekkorában, a betyártörténetből forgatókönyvet is írt. Azt is elárulta, hogy az 1950-es évek felelevenítésével azt szerette volna megérteni, hogy az 1989-es „hatalomváltásnak tűnő valami\" hogy lehetett olyan, amilyen.
Az Alakváltók című regény áprilisi kolozsvári bemutatóján Szabó Róbert Csaba elmesélte, a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról. A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenállók története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
Hamarosan bemutatja a Netflix a Nobel-díjas Gabriel García Márquez Száz év magány című regényéből készült filmsorozatot – közölte a streaming szolgáltató.
Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.
A sérült énekesekre épülő Nem adom fel Együttes tagjaként koncertezik a következő napokban partiumi városokban a látássérült Vaskó Makka. Előadásaira ingyenes a belépés
Minden eddiginél több, csaknem ezer művész jelentkezett a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – tájékoztattak a szervezők.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!