Fotó: Antal Erika
Milyen események, történetek, tapasztalatok járulnak hozzá ahhoz, hogy megszülessen egy novelláskötet? – ezekről a kérdésekről beszélgetett a Látó-est hétfői meghívottjával, Szöllősi Mátyással, a Váltóáram című kötet szerzőjével Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
2017. február 28., 19:002017. február 28., 19:00
Oroszországi, tizenegyezer kilométeres túrájáról, a magyar őstörténettel összefüggő régészeti kutatásokról, az azokat végző történészekkel készített interjúkról, Európán kívüli úti kalandokról, a portrékészítésről is esett szó a G. Caféban a Látó-esten, ahol az 1984-ben Budapesten született szerző legújabb novelláskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Szöllősi Mátyás az irodalmi est végén felolvasott a novelláiból.
A Váltóáram című kötetben kilenc történet olvasható, valamennyit összeköti az, hogy felrobban az Orion csillagkép egyik csillaga, aminek következtében – a Föld nem sérül – két hétig olyan fény ragyog be mindent, mintha két nap sütne az égbolton. Két hétig nincsen éjszaka, ezért minden különleges megvilágosításba kerül. „A felrobbant és világító csillag jelensége sokféleképpen értelmezhető, gondoljunk csak például a betlehemi csillagra Jézus születésekor, amiről kimutatták a csillagászok, hogy valóban feltűnt akkoriban egy különlegesen fényes csillag az égbolton\" – hangzott el a beszélgetésen.
A kilenc történet valamennyi főszereplője férfi, a történeteknek olyan kulcsszavai vannak, mint a gyász, a halál, a csalódás, a várakozás, a faji megkülönböztetés vagy a kamaszszerelem. Szabó Róbert Csaba elmondta, véleménye szerint bár nyomasztóak ezek a történetek, nem hiányzik belőlük a humor. A szerző úgy fogalmazott, nem tartja nyomasztónak az elbeszéléseket, de hozzátette azt is, nem boldogok a szereplői, ennek ellenére hiteles karakterek.
„A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik\" – olvasható az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott novelláskönyv fülszövegében. Szöllősi Mátyás önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Szöllősi Mátyás íróként mindhárom műnemben alkot, fotóriporterként is dolgozik.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!