A magyar kormány támogatásával helyreállított emlékjelet pénteken avatták fel a Jancsó Alapítvány, a Jancsó család és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői, illetve több tucat emlékező jelenlétében. A helyreállítást támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMI) képviseletében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdetben kántorként szolgáló Jancsó Pál kizárólag nemzeti elkötelezettségből, a magyar nyelv és kultúra ápolása, terjesztése végett vállalta a színészi pályát.

A háromszéki Gidófalván született Jancsó 1792-ben jött Kolozsvárra és lett az akkor még vándorszínházként működő első erdélyi társulat tenorja, majd prózai szerepeket is vállalt. A kőszínház létrejöttével az állandó színpadi jelenlét mellett annak rendezőként is dolgozott, és 1836-ban itt lépett utoljára közönség elé A csörgős sipka nagy sikerű előadásban. Bár önmaga komoly, már-már búskomor alkat volt, elsősorban vígjátékokban játszott, így a magyar színjátszás első komikusaként tartják számon.

Gergely Erzsébet, az emlékhely létrehozását kezdeményező Házsongárd Alapítvány elnöke a sírkő helyreállításának történetét osztotta meg a jelenlévőkkel, rámutatva, hogy az akár egy csodával is felér. Az emlékjelet az 1950-es években említették utoljára, majd sok más régi sírkőhöz hasonlóan nyoma veszett, vandalizmus áldozata lett, a szemétben találtak rá a töredekére és a feliratból jöttek rá, hogy Jancsó Pál elveszettnek hitt síremlékére bukkantak. A megmaradt, bal oldali részt egy 1928-as felvétel alapján állította helyre és egészítette ki Nagy Benjámin szobrászművész, majd Jancsó Miklós színművész a számára fenntartott sírhelyet ajánlotta fel a családi sírkertben, hogy méltó emlékhelyet hozzanak létre a neves előd számára.

„Jeles színész nyugszik itt / Uttörő volt s élte / Tapsok közt folyt / s habár különcz / s kedélye mogorva volt / A színpadon / bohózatokat vitt / A bus magyart gyakran felderítette” – hirdeti a Jancsó család számos neves tagjának sírja közelében felállított sírkő felirata, mely mellett meg is pihenhetnek a látogatók. Az emlékhelyet Fazekas Zsolt, a Farkas utcai református gyülekezet lelkésze áldotta meg, melynek tagja Jancsó Pál is volt, és melyre teljes vagyonát ráhagyta. Az emlékezést Rekita Rozália színművész szavalata tette ünnepélyesebbé, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Jancsó Pál büszke volt székely lófő őseire, ezért előszeretettel használta nemesi előnevét. A komikusra szülőfalujában, Gidófalván is büszkék, az ottani vártemplom falán tekinthető meg az arcképéről készült fémplakett, Kövér György alkotása.