Krónika Online
2017. február 21., kedd; Ma Eleonóra napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Magyar művészeket is díjaztak a bukaresti operagálán

Krónika | 2016.12.19. [16:37]

A Kolozsvári Magyar Opera művészeit is díjazták vasárnap este Bukarestben a romániai operák gáláján. A negyedízben tartott díjkiosztón a 2015-2016-os évad legjobb operaelőadásainak, rendezőinek, koreográfusainak, énekeseinek járó elismeréseket nyújtották át a bukaresti operában. 

kelebr_bKiválóság díjjal ismerték el Kele Brigitta szoprán munkásságát (archív fotó: Vajda János) 

A gálán díszvendégként lépett fel a jelentős nemzetközi operaénekesi pályafutással rendelkező Nelly Miricioiu román szoprán és Roberto Alagna világhírű francia tenor.

Laskay Adrienne nyugalmazott karvezető a magyar opera társulatának tagjaként, Fülöp Máron bariton a kolozsvári román opera társulatának tagjaként kapott életműdíjat Bukarestben. Kiválóság díjjal ismerték el Kele Brigitta szoprán munkásságát, aki szintén a kincses városbeli magyar opera tagjaként érdemelte ki az elismerést. Kele Brigitta pályafutását az erdélyi intézményben kezdte, jelenleg főleg németországi operaházakban énekel, és novemberben debütált a New York-i Metropolitan operaházban a Franco Zeffirelli rendezte Bohémélet Musettájaként.

A legjobb karmesternek járó díjat a kolozsvári magyar és román operánál is vezénylő Horváth Józsefnek ítélte oda a zsűri, a művész munkásságát Andrei Şerban rendező méltatta a gálán. „A rendező és karmester viszonya gyakran hasonlítható kutya-macska barátsághoz. Rádöbbentem, mennyire fontos köztük az együttműködés, hiszen egyik sem tud létezni a másik nélkül. Az opera és a színház közösen alkot harmóniát” – fogalmazott a világhírű rendező.

A legjobb előadásnak járó díjat Karel Drgáč rendezése kapta: a iaşi-i operában állította színpadra Bizet Carmenjét. A legjobb gyerekelőadásnak járó díjat a Kolozsvári Magyar Opera Árgyélus királyfi című, Albu István által rendezett produkciója kapta, amelynek zenéjét Tóth Péter szerezte. „Milyen egy ma is érvényes zenei nyelv? Milyen egy ma is érvényes operai nyelv? Folytathatók-e Mozart, Verdi, Puccini hagyományai, vagy mindenáron valami újat és új módon kell elmondanunk? Létezik-e még tonalitás, van-e értelme a „C-dúrnak”, szabad-e „szép” zenét írni, vagy csak a csúnya az igaz, az alig-alig megfejthető a komoly művészet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága merül fel, amikor az ember a 21. században operaírásra vállalkozik: az Árgyélus királyfi ezekre a kérdésekre határozott válaszokat ad: érvényes minden, amit az elmúlt 400 évben, Monteverdi Orfeója, az első opera keletkezése óta írtak. A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha” – olvasható a díjnyertes előadásról az intézmény honlapján.

Az Árgyélus királyfi rendezőjét, Albu Istvánt egyébként nemrég nevezték ki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház élére. Az előadásokat és művészeket a romániai operaházak jelölték a díjakra, a gálát a kulturális minisztérium, a bukaresti operaház és a főpolgármesteri hivatal szervezte.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét