A kritika és a közönség nagy lelkesedéssel és rajongással fogadta a zenés filmeket a jelek szerint következetesen preferáló Damien Chazelle – lásd a két évvel ezelőtti, szintén sikeres Whiplasht – újabb alkotását, a Kaliforniai álmot (La La Land), amely hét díjat nyert az Aranyglóbusz-gálán. A film sikeresen és látványosan ülteti át 2016-ba a múlt század első felében virágkorát élő filmes műfajt.
2017. január 11., 15:422017. január 11., 15:42
A legkevésbé sem kockázatmentes feladatra vállalkozott Damien Chazelle rendező-forgatókönyvíró, amikor úgy döntött, a klasszikus hollywoodi musicalek világát megidéző zenés filmet forgat 2016-ban Kaliforniai álom (azaz az eredetiben La La Land) címmel. A 30-as, 40-es, 50-es évek nagyszabású, látványos és mai napig ismert zenei betétekkel megspékelt, akrobatikus táncmutatványokat és géppuskalábú sztárokat felvonultató musicalainek napja régóta leáldozott, ezért kérdéses volt, hogyan reagál a 21. század közönsége egy olyan filmre, amely ezt a műfajt éleszti fel.
Nos a kritika és a közönség nagy lelkesedéssel és rajongással fogadta a zenés filmeket a jelek szerint következetesen preferáló Chazelle – lásd a két évvel ezelőtti, szintén sikeres Whiplasht – újabb alkotását. És bár jelen sorok szerzője eddig sem volt a hollywoodi musicalek rajongója, és a Kaliforniai álom sem tette azzá, meg kell hagyni, hogy a film sikeresen és látványosan ülteti át 2016-ba a múlt század első felében virágkorát élő filmes műfajt.
A sztori nem nevezhető bonyolultnak: Sebastian, a dzsesszzongorista szeretné feléleszteni a dzsessz iránti rajongást, ezért saját zenés klubot szeretne nyitni, miközben Mia, a fiatal színésznő a kitörés lehetőségére vár. Egyikük sem jár túl sok sikerrel, ám miközben szakmai szempontból kudarcról kudarcra bukdácsolnak, egymásra találnak, a szerelem pedig minden nehézségen átsegíti őket. Azonban amikor mindkettejük pályafutása elkezd felfelé ívelni, azt megsínyli a magánéletük, és előbb-utóbb dönteniük kell, hogy mi a fontosabb. Sablonos, előre gyártott panelekből építkező, sőt néha nem kicsit giccses romantikus történetről van szó tehát, ami azonban önreflexív is, és bár egy ideig a szokványos álomvilágot hozza, egy idő után számos kikacsintás mellett a rideg valóságot is bemutatja.
Egy musical lényegét természetesen a zenei betétek adják – nos a film ebből a szempontból nem panaszkodhat, Justin Hurwitz muzsikája fülbemászó, a táncjelenetek koreográfiája pedig látványos – az egy snittből álló nyitójelenet tényleg lélegzetelállítóan megkomponált. Nem hiányozhatnak a sztárok sem, és Ryan Gosling, valamint Emma Stone ezúttal is bebizonyítja, hogy a sztárságon túl igazi, nagyon jó színészek. Az ének- és táncjelenetek közben sem bizonytalanodnak el, igazi profik mindketten.
Persze annak, aki nem nagy rajongója a műfajnak, mindez még az önkritikus kikacsintások ellenére is sok lehet, talán fél órával rövidebb játékidő jobbat tett volna a filmnek. Amely azonban mindemellett egyrészt jól sikerült főhajtás a régi, csillogó és harsány Hollywood, az álmok városaként emlegetett Los Angeles előtt, másrészt azonban azt is megmutatja, hogy a csillogás néha mennyire álságos, és hogy az egész pompázatos álomvilág mögött kegyetlen és embert próbáló valóság lakozik.
Kaliforniai álom (La La Land – amerikai romantikus film, 126 perc, 2016). Rendezte: Damien Chazelle. Szereplők: Ryan Gosling, Emma Stone, John Legend, J. K. Simmons, Finn Wittrock. Írta: Damien Chazelle. Kép: Linus Sandgren. Zene: Justin Hurwitz.
Értékelés az 1–10-es skálán: 8
A Kaliforniai álom kapta a legtöbb jelölést a brit filmakadémia díjára
A Kaliforniai álom kapta a legtöbb jelölést kedden Londonban a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) idei díjaira: 11 kategóriában esélyes. A Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével készült Kaliforniai álom című musical többek közt a legjobb filmnek, valamint a legjobb férfi és női főszereplőnek járó elismerések várományosa is. A jelölteket Dominic Cooper és Sophie Turner brit színészek jelentették be.
A Kaliforniai álom a vasárnap esti hollywoodi Golden Globe-díj-átadón mind a hét jelölését díjra váltotta, ezzel rekordot ért el. A legjobb filmnek járó díjra jelölték még Ken Loach Én, Daniel Blake című drámáját, A régi város, az Érkezés és a Holdfény című filmeket. Tom Ford Éjszakai ragadozók című filmje kilenc kategóriában kapott jelöltést.
A legjobb főszereplő díjára Andrew Garfieldet, Casey Afflecket, Jake Gyllenhaalt, Viggo Mortensent, Amy Adamset, Emily Bluntot, Meryl Streepet és Natalie Portmant is jelölték. A legjobb mellékszereplőnek járó elismerésre többek között Hugh Grant, Jeff Bridges és Nicole Kidman esélyesek. A brit filmakadémia már az elmúlt héten bejelentette a kezdő filmszínészeket elismerő kategória jelöltjeit: Laia Costa, Lucas Hedges, Tom Holland, Ruth Negga vagy Anya Taylor-Joy kaphatja a Rising Star-díjat. A 2017-es BAFTA-díj-kiosztó gálát február 12-én tartják a londoni Royal Albert Hallban.
Új filmkoncertekkel jelentkezik a 23. alkalommal tartandó Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ezek közt egy elveszettnek hitt Drakula-film remake-je is szerepel, amelyet a Sapientia egyetem kolozsvári alkotói jegyeznek.
Nagyszabású produkcióra készül a Kolozsvári Magyar Opera: május 30-án mutatják be a Jézus Krisztus szupersztár című előadásukat.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
szóljon hozzá!