A címszereplő egy szenvtelen, rideg, kettős életet élő könyvelő, filmbeli nevén Chris Wolff: miközben látszólag kisemberek ügyeit intézi, fű alatt a világ legkeményebb nemzetközi bűnszervezeteinek dolgozik. Ezért aztán felfigyel rá az adóhivatal is, amely megpróbál a nyomait mindig szinte tökéletesen eltüntető, a fegyveres küzdelemben és a puszta kezes közelharcban is vérprofi, titokzatos alak nyomára bukkanni.

A flasback-ekkel gazdagon operáló történetből kiderül, hogy gyermekkorában az Asperger-szindrómában szenvedő – közismertebb nevén autista – főhőst katona apja sajátos módszerrel próbálta „gyógyítani” , miután édesanyja elhagyta őket: kímélet helyett mindig a legnagyobb megterhelésnek vetette alá, kiképeztette a küzdősportokban, majd beléptette a hadseregbe is. A matematikai zseni Wolff aztán egy incidens nyomán börtönbe került, itt megismerkedett az alvilág könyvelőjével, aki kinevelte az utódjává – hogy aztán eljussunk a mába, amikor egy robotikával foglalkozó cég bízza meg könyvelésének átnézésével, miután a cég egyik fiatal könyvelője fölfedezi, hogy rejtélyes módon pénzek tűntek el. Wolff bele is veti magát a munkába, és rekordidő alatt eredményes is lesz, ekkor azonban egy rejtélyes csoport elkezdi meggyilkolni a cég vezetőit, a megbízását visszavonják, majd ellene és a fiatal könyvelőnő ellen is hajtóvadászat indul.

A sztori akár jó is lehetne, azonban túl sok szálat akar egyszerre végigvinni, amelyek kölcsönösen kioltják, gyengítik egymást, mivel egyiket sem képes komolyan és hitelesen kidolgozni. Az egyik szál a főszereplő múltjához és családjához való viszonyát görgeti végig, míg a másik a könyvelőből profi komamndóssá és embervadásszá átvedlő Wolff akciósztoriját meséli el, ám ez annak ellenére sem túl erős, hogy a két szál a végén összeér. A főhős karaktere amúgy érdekes lenne – az autista könyvelő-kommandós szenvtelenül gyilkol, ha kell, végzi a piszkos munkát, ám az is kiderül, hogy mégiscsak képes érzelmekre is, és tulajdonképpen nem is biztos, hogy negatív karakter, nagyon is viszonylagos, hogy a rossz oldalom áll, vagy sem.

Azonban az ebben az alapszituációban rejlő konfliktusokat elnyújtottan, ide-oda csapkodva, felszínesen bontja ki a történet, és a sztárgárda – Ben Affleck mellett J. K. Simmons, Anna Kendrick és John Lithgow – sem képes többet kihozni a sztoriból. Így aztán nem maradunk többel egy közepes Robin Hood-történetnél, amelynek a végén mindenki elnyeri, amit megérdemel – a néző meg kipipálhat egy újabb átlagos, kevés eredeti elemet tartalmazó filmet.

A könyvelő (The Accountant) – amerikai dráma, 128 perc, 2016. Rendezte: Gavin O’Connor. Szereplők: Ben Affleck, Anna Kendrick, J. K. Simmons, Jeffrey Tambor, John Lithgow, Alison Wright. Írta: Bill Dibique. Kép: Seamus McGarvey.

Értékelés az 1-10-es skálán: 7