Fotó: Iochom Zsolt
Bukarestbe került székely cselédlány, Ergézi Rozália volt a neves román költő, Tudor Arghezi édesanyja – fejtette ki Ferenczes István költő, író, a Székelyföld folyóirat alapítója Arghezi/Ergézi című kötetének csíkszeredai bemutatóján, a hétvégén.
2016. február 07., 19:362016. február 07., 19:36
Ferenczes többéves kutatómunkájának köszönhetően derítette ki Tudor Arghezi édesanyjának kilétét. A Hargita Kiadó gondozásában jelent meg kétnyelvű tanulmánya, amely a múlt század egyik legjelentősebb román költője, az 1880-ban Bukarestben született és 1967-ben ugyanott elhunyt Arghezi felmenőinek kilétét tisztázza.
A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották, ahol Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője mutatta be a tanulmányt. Mint elhangzott, Arghezi édesanyja szentkeresztbányai születésű, római katolikus szolgálólány volt, aki Bukarestbe ment szolgálni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrászsegédet, az ő gyerekük volt Arghezi.
Theodorescu nem vette feleségül a szolgálólányt, hanem a gazdag családból származó Anastasia Petrescu mellett döntött. Ezért sokáig úgy vélték az irodalomtörténészek, hogy Petrescu lehet a költő anyja, az Arghezi pedig művésznév, s az Argeşből eredeztethető. A titok megfejtéséhez az is ozzásegítette a szerzőt, hogy Arghezi Kányádi Sándornak 1962-ben azt mondta, három boldog nyarat töltött Homoródfürdő környékén.
A Homoródmenti falvak anyakönyvi kivonatainak átnézése és hosszas kutakodás után lelt rá a tanulmány szerzője Ergézi Rozália nevére, aki 1859. szeptember 26-án született Szentkeresztbányán. A tanulmány rövidített változata megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat januári számában. A kétnyelvű kötetet a későbbiekben tervezik bemutatni Szentkeresztbányán és Bukarestben is.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!