Megszervezték Székelyföld élelmiszer-ellátását: ez volt az Észak-Erdélyben 1940 őszén bevezetett magyar katonai közigazgatás csúcsteljesítménye. A bécsi döntés után ugyanis a Székelyföld vasúton megközelíthetetlenné vállt, különösen Udvarhelyszék szigetelődött el – fejtette ki Sárándi Tamás történész Levezényelt visszacsatolás című kötetének kolozsvári bemutatóján a hétvégén.
2017. február 19., 23:232017. február 19., 23:23
A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent, A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940 alcímű kötet bemutatójának az Erdélyi Múzeum Egyesület Jókai (Napoca) utcai székháza adott otthont. Sárándi Tamás elmondta, a magyar katonai közigazgatás átvette a román polgári közigazgatás struktúráját, 1944-ig sem változtattak rajta. A legfelsőbb szinten a hadsereg parancsnokai, a tábornokok vármegyei, a tisztek pedig járási szinten irányították a közigazgatást.
A magyar hadsereg gyakorlatilag lecserélte a teljes jegyzői kart, akik részben a trianoni Magyarországról érkeztek, részben pedig átvették a román adminisztrációban is dolgozó jegyzőket, de azokat is áthelyezték másik településre. A falusi bírók ugyanakkor megmaradhattak tisztségükben, akkor is, ha történetesen román nemzetiségűek voltak, ez persze csak román többségű falvakban fordulhatott elő.
Kérdésünkre a történész elmondta, a legnagyobb konfliktus ugyanakkor nem a katonai vezetés és a helyi magyar közösség, hanem a katonai vezetés és a melléjük rendelt tanácsadó testület között alakult ki, a katonatisztek ugyanis szívesebben hallgattak a helyismerettel is rendelkező, erdélyi magyar elit képviselőinek véleményére. Később a polgári közigazgatásban jelent meg az úgynevezett „ejtőernyős probléma”, ugyanis az új magyar polgári közigazgatás tagjainak mintegy 30 százaléka a magyarországi magyarok közül került ki. Az erdélyi magyarok ugyanakkor lényegesen nagyobbnak érzékelték ezt az arányt.
Mint a történész részletezte, ennek az volt az oka, hogy annak ellenére, hogy a főispánok a helyi magyar emberek közül kerültek ki, akárcsak a polgári közigazgatás alsó szintjén dolgozó írnokok, a közigazgatási hierarchia közepét elfoglaló tisztségviselők Magyarországról érkeztek. Az erdélyi magyarok, ha elmentek a polgármesteri hivatalba ügyet intézni, akkor mindig ezekkel az emberekkel találkoztak. Egyébként azért jöttek ilyen nagy számban, mert a magyar állam elsősorban a szakértelmet tartotta szem előtt, Erdélyben pedig akkor egész egyeszerűen nem volt elég szakképzett magyar tisztségviselő. Sárándi Tamás muzeológus-történész, tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végezte 2005-ben, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!