Fodor Sándor-emlékkonferenciát szervez a hét végén Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a rendezvénysorozat halálának ötödik évfordulója alkalmából állít emléket a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az E-MIL elnökének. A konferencia Fodor Sándor munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérli meg.

A szombat délelőtt 10-kor kezdődő rendezvény egyik helyszíne az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai székháza, ahol az ülésszakot Egyed Péter egyetemi professzor vezeti. Előadást tart Dávid Gyula irodalomtörténész, Balázs Imre József egyetemi docens, Borcsa János irodalomtörténész, Bodó Márta, a Keresztény Szó főszerkesztője és Kántor Lajos, a Korunk Baráti Társaság elnöke. 12 órától többek közt Egyed Péter, Végh Balázs Béla, a BBTE Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata Pszichológia és Neveléstudományok Karának egyetemi docense, Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének egyetemi professzora tart előadást Fodor Sándor életművéről. A rendezvénysorozat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán folytatódik 18 órától, ahol kerekasztal-beszélgetést tartanak Vallasek Júlia egyetemi docens, Gálfalvi György irodalomkritikus, Molnár Vilmos író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész és Sántha Attila irodalomkritikus részvételével.

Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, 2012. március 28-án hunyt el Kolozsváron. A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.

1954-ben látott napvilágot első kötete, az elbeszéléseket és karcolatokat tartalmazó Fehérfenyő, majd sorra jelentek meg elbeszéléskötetei, regényei, kisregényei, műfordításai. Igazi áttörést a Csipike meseregény-sorozattal aratott. A Csipike-tetralógiát a kortárs kritika a világirodalom olyan filozófiai mélységű művei mellé sorolta, mint az Alice Csodaországban és A kis herceg; a Csipike, az óriás törpe címmel magyar bábfilm is készült a történetekből. A sorozat regényeit román, orosz, litván és német nyelvre is lefordították. Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki.