Krónika Online
2017. január 24., kedd; Ma Timót napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Kétszáz Arany és Nagyszalonta-kalendárium

Molnár Judit | 2016.12.29. [20:07] | Utolsó módosítás: 2016.12.29. [22:04]

Biztosra vehető, hogy a 2017-es magyar kulturális élet „kétszáz Arany”, vagyis legnagyobb epikus költőnk (képünkön) születésének 200. évfordulója jegyében zajlik majd.

 arany janos 1882_b

Különböző rendezvények már az épp elmúlt év utolsó hónapjaiban is igyekeztek korai hírnökként jelezni a márciusi nagy eseményt, tehát a lehető legtermészetesebb, hogy a költő szülővárosa, Nagyszalonta évente megjelenő kalendáriuma 2017-es kiadását is majdnem teljes egészében Arany János élete és életműve felidézésének szentelte a szerkesztő-kiadó Tódor Albert, tételesen el is mondva ezt a bevezetőben.

Az eddig megjelent Nagyszalonta-kalendáriumok hagyományát követve a hónapok napjait és névnapjait egy-egy költemény, az idei kiadványban pedig kizárólag Arany-versek szépítik. A Szalonta halhatatlan szülöttének életállomásait felelevenítő írások jó részét a város kulturális életével teljesen egybeforrott, a szó legnemesebb értelmében vett írástudó, Dánielisz Endre jegyzi, igyekezvén az életút talán kevéssé ismert epizódjaival is megismertetni az olvasót.

Ezt teszi a többi visszaemlékező is, Gyöngyösi László, Rozvány György, Zuh Imre, Debreceni István, Varga András, Sára Péter, Nagy Márton. Kozma Dezső irodalomtörténész Arany lírai költészetét foglalja össze, Fábián Imre hagyatékából Arany lehetséges rokonairól szóló írás szerepel a kalendáriumban, Borsi Balázs újságíró visszaemlékezik, hogy lett gyerekkorában sajátjává, „a mi kincsünk, Aranyunkká” a költő életműve, Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője megindokolja, újságíróként miért tartja megkerülhetetlennek Aranyt, Székely Ervin pedig A fülemile kapcsán eleveníti fel gyerekkori versélményét.

Nagyszalontához kötődő más évfordulós jeles személyiségekről – Bocskai Istvánról, Székely László műépítészről, Debreceni István lelkészről, Sinka István, Bihari Klára, Bonczos István, Sárközy Gerő írókról, Kiss István szobrászművészről, Bonczos Miklós jogászról is megemlékeznek. Korabeli helyi lapok írásai és egyéb közhasznú érdekességek színesítik az olvasnivalót, abban a reményben, hogy a most kezdődő évben is meglesz a kalendáriumolvasáshoz kellő külső-belső nyugalom, ahogy azt Arany János A haza sorsa című „mondacsában” is kívánja: „Küzdelem a létért, / De nem a jóllétért, / Nem hatalomért,/ Csak nyugalomért.”

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét