Az 1989-es változások lehetővé tették a romániai magyarság két világháború közötti intézményrendszerének az újjáépítését és – a korigényeknek megfelelően – magának a rendszernek a kibővítését.
2016. május 06., 16:112016. május 06., 16:11
A Korunk folyóirat szerkesztősége mindvégig nyomon követte ezeket a fejleményeket, és feladatának tekintette az oktatási, művelődési, egyházi stb. intézmények működésének a bemutatását is. Az természetes, hogy az önszerveződés igénye az ifjúsági életet is áthatotta. Előbb a két világháború közötti hagyományok elevenedtek fel (IKE, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet stb.), és már 1990 elején létrejött a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, majd a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), amelyik integráló szerepet tölt be az országos szervezetek működésében.
A múlt évben Kolozsvár viselte az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, amit 49 várossal versenyezve nyert el. A Korunk májusi lapszámának szerzői elsősorban tapasztalt ifjúságszervezők és ifjúságkutatók, akik jól ismerik az erdélyi magyarság jövőépítő stratégiáit és a közös európai értékrendszer szerkezetét. Írásaik alapján az a következtetés vonható le, hogy 2000-től az ifjúsági intézményszerveződés új hulláma lépett színre.
Szociológiai felmérések, Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálatok mutatják be az ifjúsági önszerveződések és a kisebbségi civil társadalom viszonyát, ugyanakkor azok a kezdeményezések is teret kapnak, amelyek – miként azt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere megfogalmazta – anyertes generáció fellegvárává teszik Kolozsvárt.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
szóljon hozzá!