Nem elég megszokásból csak 4-5 másodpercre elidőzni egy-egy képnél, amelynek színei tompítják a szörnyűséget, de nem adnak feloldozást – jellemezte M. Lovász Noémi Gulag-sorsok című festménykiállítását Újvári Dorottya művészettörténész, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében tartott hétfő esti tárlatnyitón.

Az esemény a Gulag-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik, amelyek keretében arra emlékeznek, hogy összesen 800 ezer magyart, több mint húszezer erdélyi magyart  hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és azt követően. Újvári Dorottya kifejtette, M. Lovász Noémi alkotásain a színek ereje a megkapó, és meglepő, hogy bár monokróm képekre számítana az ember, hiszen a második világháborúból megmaradt fényképek fekete-fehérek, a festmények színei szimbolikusan nem a végtelen felé tartanak, hanem „körbe-körbe járnak”.

A tárlatnyitón Mile Lajos főkonzul köszöntője után Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE kolozsvári karának adjunktusa tartott előadást a korszakról, ráerősítve ezzel a festmények vizuális hatására. A történész elmondta, a Gulag-munkatáborok rendszere leginkább a tatárjáráshoz hasonlított. A lágerekben fogva tartottak tudták, hogy legfeljebb húsz lépést tehetnek bármelyik irányba, ellenkező esetben annyira közel kerülnek a kerítéshez, hogy az őrök már lőnek – és ez mindössze 70 évvel ezelőtt történt.

„Az orosz katonák első gondolata a bosszú volt a világháborúban őket ért veszteségekért, ráadásul Erdély volt az első ellenséges terület, ahová beléptek, Kolozsvár meg az első ellenséges nagyváros, ahová bevonultak. A fogolygyűjtés orosz szempontból érthető, az viszont már nem, ahogyan a civil lakossággal bántak. Az elhurcoltak civilek egyharmada elpusztult, ez a megszállás több volt, mint bosszú, példát akartak statuálni. De nem a politikusok, a vezérkari tisztek fizettek, hanem az ártatlan lakosság” – magyarázta a történész. Hozzáfűzte, az elhurcoltak között nagyon sok volt a mindössze 15–16 éves, akadt, akit 14 évesen vittek el, és 23 évesen tért haza. „Ha mindezt elfelejtjük, éppolyan bűnösök vagyunk, mint azok, akik elvitték ezeket az embereket” – fejtette ki Murádin A Gulag-elhurcolásokra emlékeztető tárlat egy hónapig látogatható.