Életének 73. évében elhunyt Rajhona Ádám színművész – tudatta a Vígszínház. Az erdélyi származású művészt pénteken hosszan tartó betegség után érte a halál, temetéséről később intézkednek, Rajhona Ádámot a Vígszínház saját halottjának tekinti.
2016. május 21., 23:392016. május 21., 23:39
2016. május 22., 09:432016. május 22., 09:43
Rajhona Ádám 1943. december 12-én született Marosvásárhelyen, Magyarországról odakerült vegyész apja a tejiparban dolgozott. Kolozsváron érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen vegyészetet tanult, de csak rövid ideig, mert jobban vonzotta a színészet. Átiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolára, ahol 1966-ban végzett az állami díjas Kovács György osztályában, majd a temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. Ott kitűnő szerepeket játszhatott el, rangot vívott ki magának a társulatban, de egy idő után úgy érezte: nincs lehetősége az előrelépésre.
Miután kapott egy szerepet Bacsó Péter Jelenidő című filmjében, megérett benne a gondolat: át kell települnie Magyarországra. Ez akkoriban nem volt egyszerű, de 1974 végén áttelepülhetett. Hamar szerepet kapott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, amely aztán szerződtette is.
A Zsámbéki Gábor vezette kaposvári színház abban az időszakban a hazai színházi élet pezsgő, izgalmas műhelye volt, ahol a színházi nyelvet megújító kiváló rendezők és színészek emlékezetes előadásokat hoztak létre. Rajhona Ádám remek szerepek sorát játszhatta el az ott töltött hét év alatt, majd 1982-ben átszerződött a fővárosi Katona József Színházba. A Katona akkoriban a szakma csúcsának számított, hiszen a Nemzeti Színház tagjainak egy részéből alakult társulat olyan erős volt, hogy a mellékszerepeket is színészóriások játszották.vEgy idő után azonban nem érezte a bizalmat, sérelmek érték, elkeseredésében 1989-ben már azt fontolgatta, hogy felhagy a színészettel.
Három hónapig egy bécsi szállodában volt mindenes, mellette közvélemény-kutatást végzett, de hiába keresett jól, rá kellett jönnie, hogy igazán csak a színészet érdekli. 1990-től egy évadot Veszprémben töltött, majd két évig a kecskeméti színházban dolgozott félállásban, 1994-től újabb két évig a budapesti Thália Színházban szerepelt. Akkor Marton László igazgató-főrendező a Vígszínházba hívta vendégjátékra, a harmadik évadban, 1998-ban szerződtette, s élete végéig a Szent István körúti társulat tagja maradt.
Rajhona Ádám kiemelkedő jellemábrázoló képességű karakterszínész volt, a drámai hősök mellett szatirikus szerepeiben is kiválónak bizonyult, a remek memóriával megáldott művész jó helyzetfelismerése megkönnyítette a rendezők dolgát. Pályája során játszotta többek közt Kálvin János, Ivanov, Don Juan, III. Richard, Tartuffe, Bánk bán szerepét, szerepelt a Danton halála, A dzsungel könyve című darabokban, a Vígszínházban az idei évadban a Hegedűs a háztetőn, Az élet mint olyan és a Haramiák című darabokban lépett színpadra.
Több mint harminc filmben és tévéjátékban szerepelt. Ezek közül talán a legemlékezetesebb Timár Péter 1985-ben bemutatott Egészséges erotika című bohózata. Utoljára a Gondolj rám című Kern András-filmben állt a kamera elé. Sokáig az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, s bár egy ideje nem vállalt szinkronszerepet, korábban többször is kölcsönözte hangját olyan sztároknak, mint Tommy Lee Jones, Gene Hackman, Albert Finney vagy Morgan Freeman.
Művészi pályafutásáért számos elismerésben részesült. 1979-ben Jászai Mari-díjjal, Kölcsey-díjjal és Móricz Zsigmond-díjjal tüntették ki, 2006-ban a Vígszínház Ruttkai Éva-emlékgyűrűjét, 2010-ben Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat vehette át. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2014-ben érdemes művészi címmel tüntették ki.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!