Azoknak, akik még nem jutottak el a csíkszeredai várban berendezett kiállításra, kedvcsinálóul, akik pedig már látták, azoknak emlékeztetőül bemutatjuk a művész második legnagyobb méretű, magyar tájat ábrázoló festményét, az 1902-ben készült Selmecbánya látképe című alkotást.

Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. A teljes panorámájában feltáruló város mellett a festmény egyik érdekessége, a Kálvária-hegy melletti kétcsúcsos Kisiblye, benne a hatalmas „E” betűt formázó irtással. Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett halála után ugyanis több helyen állítottak neki emléket Magyarországon. A kisiblyei völgy a magyar királyi erdészakadémia birtoka volt, így érthető, hogy Sissi halála után az erdészek ilyen különleges emléket alkottak a királyné tiszteletére. A 115 méter hosszú, 55 méter széles betű szárai is 15 méter erdőirtást képeztek. A hatalmas E betűt nem hagyták tarra vágva, vörösfenyővel ültették be, így ősszel szépen kirajzolódott az erdő ezen része.

Nem holmi mendemonda

Ez ma már nem látható, és hogy nem csupán mendemonda vagy Csontváry képzeletének játéka volt, bizonyítja egy 1916-ban kiadott, fotó alapján készült képeslap, valamint Tomasovszky Imre, m. kir. erdőakadémiai tanársegéd fennmaradt írása.

„Hazánk történelme gyászlapon jegyzi fel a mult év őszéről, hogy akkor ragadta el a mi felséges királynénkat a kegyetlen halál tőlünk... Gyászba borult erre a magyar nemzet... Az országos gyász a lehető legkülönfélébb alakban nyert kifejezést. A földmivelésügyi m. kir. minister úr, dr. Darányi Ignácz, ez alkalommal arra kérte lelkes felhívásában a nagyközönséget, hogy a dicsőült Erzsébet királyné Ö Felsége emlékének megörökítése czéljából »Erzsébet-ligeteket, parkokat« létesítsen; ültessen el hosszú életű fákat, s nevezze el azokat »Erzsébet királyné fái«-nak. Mennyire sietett a hazafias közönség e felhívásnak eleget tenni, bizonyítja a napilapoknak erről szóló s úgyszólván naponta megjelenő sok közleménye. A földmivelésügyi m. kir. minister úr e felhívásának egyik eredménye akadémiánknál az lett, hogy Vadas Jenő m. kir. erdőtanácsos s az »Erdőműveléstan« tanára – miként ez a csatolt képből kivehető – a kis-iblyei erdőrésznek egyik kimagasló, a Szécsi-tótól a Bethlenmagaslatig terjedő s Selmeczbánya várossal szemközt levő meredek hegyoldalán E betű alakjában ültettetett csemetéket” – olvasható a tanársegéd feljegyzésében.

„Rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció”

Csontváry festményéről a Csíki Székely Múzeumban jelenleg megtekinthető kiállítás kurátora, Bellák Gábor rámutat, Selmecbánya látképének különlegességét a teljesen egyforma színerejű zöld foltok különös alakzatokba rendeződő tömegei adják, valamint a város házai képeznek apróbb színes egységeket. „Az egész kép olyan, mintha kisebb-nagyobb színes foltok mozaikszerű összepréselt rendszere lenne. Ez a síkszerű, absztrakt hatású, rafináltan ritmizált, dekoratív kompozíció Csontváry első olyan alkotása, amelyen már a későbbi nagy tájképeinek szimmetrikus, panorámaszerű kompozíciós sémájával találkozunk” – fogalmazott Bellák Gábor.