Dokumentumfilmeket mutatnak be Budapesten az erdélyi arisztokráciáról

Dokumentumfilmeket mutatnak be Budapesten az erdélyi arisztokráciáról

Gróf Bánffy Miklósról és leszármazottairól, valamint gróf Bethlen Istvánról és utódjáról szóló dokumentumfilmeket mutatnak be csütörtökön Budapesten.

Krónika

2017. március 01., 16:292017. március 01., 16:29

Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája címen dokumentumfilm-sorozat indult a Duna World csatornán. A Szederkényi Olga rendezte sorozat első része gróf Bánffy Miklósról és lányáról, Katalinról, a második Gróf Bethlen Istvánról és dédunokájáról, Stefanóról szól, a két részt csütörtökön mutatják be a budapesti Premier Kultcaféban, az alkotók és a film szereplőinek jelenlétében.

Csak az ezüst teáskészlet maradt?

Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája dokumentumfilm-sorozat 25 perces filmjei párhuzamos portrék segítségével mutatják be a nagynevű, sokoldalú, vagyonos ősöket és ma élő utódjaikat. „Nem a múltidézés a célom. Annak jártam utána, hogy mi maradt meg a különleges kasztba tartozó ősökből a XXI. századra. Csak az ezüst teáskészlet vagy valami örökérvényű útravaló is? Az utódok különböznek vagy sem egy átlagembertől?\" – mondja a rendező, Szederkényi Olga.

Mint a film bemutató szövegében olvasható, a XX. században az erdélyi magyar arisztokrácia ősi törzse recsegve rendült meg, az I. világháború után, mikor Erdélyt Romániához csatolták, a legtöbben Magyarországra menekültek, nem sokkal később, a II. világháború után innen is menekülniük kellett. Róma, Tanger, London, Párizs vagy New York lett az erdélyi arisztokraták új otthona. A sorozat epizódjai arra keresik a választ, hogy mi maradt a gazdag örökségből, és hogyan tekintenek vissza az Óhazára a késői utódok.

Bánffy Katalin lefordította édesapja főművét

Bánffy Katalin grófnő a Kolozsvár melletti Bonchidán, az erdélyi Versailles-ának nevezett kastélyban és Budapesten nőtt fel. 1947 óta Marokkóban él, amerikai katonafeleségként érkezett oda. Lányai, Nicolette és Elisabeth New Yorkba és Párizsba költöztek, fia meghalt. A grófnő idős, ritkán nyilatkozik, de ebben a filmben felfedi családja titkait. A gyerekek nagyapjuk, Bánffy Miklós (1873-1950) író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter egy-egy tulajdonságát örökölték, egyikük festő, másikuk belsőépítész, harmadikuk diplomata és író lett.

Bánffy Katalin nem tanította meg gyermekeit magyarul. Mit szólnak ők ehhez? – ez is kiderül a filmből. Hogy a gyerekek elolvashassák, Bánffy Miklós lánya lefordította angolra édesapja főművét, az Erdélyi Trilógiát (Erdélyi történet I-III. - Megszámláltattál... - És hijjával találtattál... - Darabokra szaggattatol...). Azóta közel tucatnyi egyéb nyelvű fordítás készült a nagysikerű könyvből. Az angol fordításra Nagy-Britanniában is felfigyeltek, és filmsorozatot szeretnének készíteni belőle – olvasható a dokumentumfilm ismertetőjében.

Az utolsó levél

Gróf Bethlen István miniszterelnök (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) a második rész főszereplője, valamint egyik dédunokája, Stefano. Stefano Bethlen Olaszországban él, nem beszél magyarul, a Walt Disney igazgatója lett. Családjával Bethlen-címeres ezüsttálcáról isszák az olasz eszpresszót. A stáb személyesen vitte el neki dédnagyanyja utolsó levelét, amelyet Stefano nem ismert. A dédmama, Bethlen Margit hitveséhez, a miniszterelnökhöz, Bethlen Istvánhoz címezte szívhez szóló sorait, akit akkor már két éve nem látott, és aki akkor már három hónapja elhunyt egy szovjet rabkórházban. Hogy mit szól ehhez a dédunoka, az is kiderül a filmből.

Stefano megmutatta az összes családi ereklyéjét, még Bethlen Margit írónő kézirataiba és naplójába is belekukkanthatunk. Az ősök történelmi portréját mindkét filmben Romsics Ignác történész rajzolja meg. A budapesti bemutatón részt vesznek a filmek szereplői: Stefano Bethlen, Bethlen István dédunokája, az olaszországi Walt Disney egyik főigazgatója és családja, Romsics Ignác történész, Martin Wilding, producer, aki megfilmesítené Bánffy Miklós Trilógiáját. Az est házigazdája Lévai Balázs.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata
2024. április 15., hétfő

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson