A brassói aprópecsenyének köze sincs a Cenk alatti városhoz, kitalálója névadáskor mindössze rábökött a térképre, az Ujházi tyúkhúsleves pedig tulajdonképpen kakasból készül – tudhatták meg egyebek mellett mindazok, akik részt vettek pénteken a nagyváradi Törzsasztalon.
2015. február 01., 18:402015. február 01., 18:40
Az irodalmi beszélgető est vendége ezúttal a gasztronómiai témákban is alkotó Cserna Szabó András író volt. Kőrössi P. József moderátor rögtön az elején erdélyi gyökereiről kezdte faggatni a szerzőt, kiderült, édesapja Kolozsváron született, azt követően költözött át a család Magyarországra, nagyapja, Szabó Endre pedig az Ellenzék munkatársa volt. Ő maga szívesen jár Kolozsvárra, ösztöndíjjal fél évig élt is a kincses városban, ott fejezte be Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényét.
Cserna Szabó András sok pályatársához hasonlóan a Sárkányfű irodalmi és művészeti folyóiratnál kezdte, majd onnan éles kanyarral a Magyar Konyha gasztronómiai lap következett. Mint kiderült, a váltás tulajdonképpen kényszerpálya volt – nagybátyja kártyán nyerte el a folyóiratot, s kérte fel annak szerkesztésére.
Első lépésként irodalmi rovatot indított, s azóta is érdekli az irodalom és a gasztronómia összefonódása. Mint Váradon elárulta, most éppen egy gasztro témájú könyvvel készül, amelynek a pacal lesz a témája – 77 rég elfeledett receptet ismerhetnek meg majd az érdeklődők.
Nem csak a klasszikus receptek érdeklik ugyanakkor a fiatal írót, a másnaposságra is számtalan gyógyírt fel tud kapásból sorolni. Egyebek mellett ezeket is összegyűjtötte Darida Benedekkel közösen a Nagy macskajajkönyvben, amely saját elmondása szerint nem más, mint a másnaposság kultúrtörténete Szókratésztól Hrabalon, Haseken és Hajnóczy Péteren át a mai korig.
Nem volt egyébként nehéz dolguk a kötet összeállításában, mivel nagyon kevés olyan író/költő akadt, aki nem szerette az italt. Ezt Czeizel Endre genetikus is igazolja – a költők alkoholfogyasztási szokásait vizsgálva kiderítette ugyanis, hogy miközben a lakosság körében a 40 százalékos azok aránya, akik isznak, a versfaragóknál ez eléri a 70 százalékot.
Sokan ismerhetik ugyanakkor Cserna Szabó Andrást az Élet és irodalom hasábjairól is, ahol esszésorozatot közölt neves írókról. Mint Kőrössi P. is megfogalmazta, bátor írások voltak ezek, nem fogta vissza magát, még Hemingwaynek is beszólt, giccsírónak nevezve a Nobel-díjas szerzőt.
„Belőlem hiányzik a komolyság, amiben nincs önirónia, humor, nem szórakoztató, az rólam íróként és olvasóként is lepattan” – vallotta be a váradi közönségnek Cserna Szabó András, majd egy rövid novellával illusztrálta is, hogy ez valóban így van.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!