„Fontosnak tartottuk a kiállítás megrendezését, mert nagyon érdekes időszakban, a romániai kulturális nyitás időszakában születtek az alkotások Egyfajta liberalizáció zajlott, így a hazai képzőművészetnek ekkor nagyobb esélye volt csatlakozni a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz, mint korábban” – fejtette ki Székely Sebestyén György művészettörténész az általa vezetett Quadro Galériában megtekinthető, Cluj70 című tárlat megnyitója előtt a Krónikának.

A tárlat az 1968–1972 közötti időszak Kolozs megyei tárlataiból nyújt ízelítőt. A galéria igazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: véletlen egybeesés, hogy épp a Kolozsvári Magyar Napokkal egy időben nyílt meg a tárlat, de természetesen örömmel csatlakoztak a programsorozathoz saját rendezvényükkel. Mint részletezte, a Quadro Galéria érdeklődési, kutatási területe egyre inkább a második világháború utáni időszak művészete irányába tolódott el.

Hozzáfűzte: az is fontos volt számukra, hogy ennek az ötéves időszaknak a képzőművészeti anyagát „összesűrítsék”. „Lehet, hogy ez a tárlat nem annyira élvezhető, mert túlságosan is sűrű, a korabeli kiállítások nem így néztek ki. Nem egy ilyen kiállítást akartunk rekonstruálni, hanem azt szerettük volna, hogy a tárlat anyaga éreztesse a kor művészetének sajátosságait, hangulatát” – magyarázta.
Az 1968–72 közötti időszakban egyébként a Kolozsvári Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervezte meg a Kolozs megyei tárlatokat, ezeknek a katalógusai pedig a mai napig fellelhetők.

Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor művészettörténészek, a kiállítás összeállítói ezek alapján utánajártak, hogy azokból a munkákból amelyeket akkor állítottak ki, mennyi maradt fenn, és mit lehet közülük ma is kiállítani. Az alkotások egy része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik, akkoriban ugyanis az állam vásárolt kortárs képzőművészeti alkotásokat. A munkák egy része a még élő képzőművészek tulajdonában van, a többit az örökösöktől, illetve magángyűjteményektől kölcsönözték – tudtuk meg a szervezőktől.