Reagált az ügyben Bukarest is, amely a közelgő választásokkal összefüggő provokatív retorika részének tartja, hogy a Moldovai Köztársasághoz tartozó, orosz többségű Dnyeszter-mellék elnöke az orosz törvények átvételéről írt alá rendeletet. A bukaresti elnöki hivatal csütörtök esti közleménye szerint a kérdést visszafogottan kell kezelni, kerülni kell a mesterséges konfliktusszítást, mindazonáltal Románia határozottal kiáll Moldova területi épsége mellett. A „transznisztriai\" (Dnyeszter-melléki) válságban kizárólag tárgyalásos úton, politikai eszközökkel, az érintett felek részvételével lehet előrelépést elérni, Románia pedig támogatja az EBESZ soros elnökségének erre irányuló erőfeszítéseit – olvasható a közleményben.

Hasonlóan fogalmazott Lazăr Comănescu külügyminiszter is, aki emlékeztetett: Bukarest ismerte el elsőként Moldova függetlenségét, és továbbra is az az álláspontja, hogy tiszteletben kell tartani az ország területi épségét és szuverenitását. A transznisztriai konfliktus megoldását az 5+2-es formátum – Moldova, Transzinsztria, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, valamint megfigyelőként az EU és az Egyesült államok – tárgyalásaiban látja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt, mondván, nem rendelkezik elég információval. Ugyanakkor Igor Dodon, a Moszkva-barát moldovai Szocialista Párt elnöke úgy fogalmazott: Sevcsuk túlzásokba esett, mivel Transznisztria Moldova része volt, jelenleg is az, és az is marad.

A tíz évvel ezelőtti (nemzetközi szinten el nem ismert) referendumon a résztvevők 97 százaléka a Dnyeszter-mellék függetlenségére és Oroszországhoz való csatlakozására szavazott. Moldovának a Dnyeszter folyótól keletre fekvő keskeny sávjában zömmel orosz ajkú a lakosság, a területet az 1991-ben kikiáltott, szakadár „Dnyeszter-menti Köztársaság\" tartja ellenőrzése alatt orosz katonai oltalom mellett. A román többségű Moldovától való elszakadásra törekvő Dnyeszter-mellék függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el, területén azonban mintegy másfél ezer orosz „békefenntartó\" állomásozik, akik nemrég egy hadgyakorlaton mutatták be, hogy páncélosaikkal bármikor át tudnak kelni a Dnyeszteren.

A szakadár köztársaság parlamentje a Krím félsziget orosz annektálása után 2014-ben egyhangúan elfogadott nyilatkozatban kérte az orosz hatóságokat: ismerjék el a terület függetlenségét, majd tegyék lehetővé a csatlakozását Oroszországhoz.