Az elrettentés és a párbeszéd stratégiáját kell követni a NATO Oroszországgal folytatott kapcsolatában – emelte ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön a varsói NATO-csúcsról a szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

A kancellár a pénteken kezdődő találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai Krím félsziget elcsatolása Oroszországhoz és a kelet-ukrajnai konfliktus erősen nyugtalanítja az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamait, ezért meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a balti államokban és Lengyelországban.

Németország jelentős részt vállal ebben a védekező jellegű és a NATO–Oroszország Alapokmány előírásainak megfelelő intézkedésben, de továbbra is fontosnak tartja a párbeszéd folytatását, mert Európa biztonságát nem Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együttműködve lehet biztosítani – mondta Angela Merkel.

Az egyébként elmondható, hogy a hidegháború vége óta nem hoztak a NATO-ban olyan horderejű döntéseket, mint amilyenek a pénteken kezdődő varsói csúcstalálkozón várhatók, válaszul a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre. Az előző, 2014 szeptemberében tartott newporti csúcstalálkozón a NATO az ukrán válság, valamint az Iszlám Állam akkor kezdődő terjeszkedése nyomán a kelet- és közép-európai tagországok védelmi struktúráinak megerősítéséről döntött. A keleti szárny megerősítése a gyorsreagálású erők kelet-európai hálózatának kiépítésére korlátozódott, de nem terjedt ki szövetséges erők állomásoztatására, ahogyan ezt mindenekelőtt a balti országok, Lengyelország és Románia igényelte volna.

További lépések

A varsói csúcson várhatóan konkretizálják további szövetséges erők kelet-európai telepítését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár májusban kilátásba helyezte: a NATO olyan mértékben erősíti meg biztonságát, amilyenre a hidegháború befejezése óta nem volt példa. Bejelentette: a Közel-Keleten, valamint Észak-Afrikában kialakult konfliktusokra, a megoldatlan ukrán válságra egyebek között a NATO előretolt katonai jelenlétével reagálnak.

Ennek értelmében a NATO négy zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A csúcstalálkozón várhatóan jóváhagyják azt is, hogy az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepítsen a kelet-európai térségbe lengyelországi parancsnoksággal.

Román célok

A Klaus Johannis államfő által képviselt Románia legfőbb célja, hogy elérje: a NATO telepítsen egy többnemzetiségű, 3-5000 fős dandárt az országba. Hivatalos források szerint ennek létrejöttét is bejelentik majd a hétvégi csúcson. Az alakulat gerincét Románia biztosítja majd két, egyenként ezer fős zászlóaljjal, ehhez csatlakozik majd rotációs alapon legalább ezer főnyi, a többi tagállam által biztosított katona. Eddig Bulgária ígért 400 katonát, Lengyelország pedig egy századot, de négy további szövetségessel is tárgyalások folynak.

Bukarest egy állandó NATO-flottát is felállított volna a Fekete-tengeren bolgár és török részvétellel, de a bolgár fél ellenkezése miatt ez meghiúsult. Johannis mindazonáltal szorgalmazni fogja, hogy a NATO szenteljen kiemelt figyelmet a Fekete-tenger térségének.

A NATO képviselői védelmi és elrettentő jellegűnek minősítették a tervezett kelet-európai megerősítést, míg Moszkva a NATO-Oroszország alapító okiratának megsértését látja a katonai erő telepítésében, és ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A NATO-csúcsot a 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg főtitkár elnökletével rendezik. A legnépesebb – 300 fős – küldöttség az amerikai lesz, Barack Obama elnökkel az élén, aki számára a tárgyalások színhelyén, a varsói Nemzeti Stadionban felépítették washingtoni munkahelye, az Ovális Iroda másolatát.