Demilitarizált övezetté kellene nyilvánítani a Fekete-tengert – jelentette ki Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, aki szerint ez hozzájárulna az üzleti élet, az idegenforgalom és a kőolajipar fejlődéséhez a térségben.
2016. július 11., 16:092016. július 11., 16:09
2016. július 11., 18:232016. július 11., 18:23
A The Sofia Globe című portál beszámolója szerint a bolgár kormányfő a Nyugat és Oroszország között fennálló feszültség kapcsán arról beszélt: nem létezik jó konfliktus. „Ez mindig rossz. Jóval okosabb és értelmesebb emberek már évszázadokkal előttem megmondták, hogy jobb egy rossz béke, mint egy jó háború. Ebben a kérdésben egészen messzire mennék: a Fekete-tengert demilitarizált övezetté kellene nyilvánítani\" – szögezte le Boriszov. „Katonai erők, tengeralattjárók és hajók nélküli övezetté, ahol földgázt termelhetünk ki, ahol minden ország idegenforgalma működik, és ahol lehetővé válik az intenzívebb kereskedelem\" – tette hozzá a politikus.
Boriszov mindezt a hétvégén jelentette ki egy bulgáriai faluban tett látogatása során, miközben Roszen Plevenliev államfő Varsóban tartózkodott, a NATO csúcstalálkozóján, amelyen a katonai szövetség keleti szárnyának megerősítéséről született döntés. Bojko Boriszov azt is megjegyezte, hogy miután az EU az Oroszországgal szembeni szankciók folytatásáról döntött, ahhoz országa is csatlakozik, bár rengeteg pénzt veszít emiatt.
Mint ismeretes, a bolgár kormányfő ellenállása hiúsította meg Románia azon tervét, hogy a NATO keretében állandó hadiflottát hozzanak létre a Fekete-tengeren. Klaus Johannis államfő néhány héttel a varsói NATO-csúcs előtt Bulgáriába látogatott, ahol fölvetette a török és bolgár közreműködéssel létre hozandó flotta tervét, ám a kezdeti, pártoló nyilatkozatok ellenére egy nappal később Boriszov már azt mondta: Bulgária békés ország, és nem akarja, hogy a Fekete-tenger konfliktusövezetté változzon. A hétvégi NATO-csúcson elfogadott nyilatkozat értelmében a szövetség nem fogalmazott meg konkrétumokat a haditengerészeti együttműködés esetleges formáiról.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!