Krónika Online
2017. február 23., csütörtök; Ma Alfréd napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Semjén: a külhoni magyarok előnyösebb helyzete a feladat

MTI | 2017.01.01. [22:05] | Utolsó módosítás: 2017.01.02. [10:31]

Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjújában.

D_MTZ20161130037_b

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia-egyetemet említette.

Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.
Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni.

A kereszténydemokrata politikus szerint ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak. Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Aláhúzta: Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet.

Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben „minősíthetetlen dolgokat művel", ezekkel szemben megteszik „a védelmi lépéseket". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. „Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor megtettük azokat a lépéseket, hogy senkinek a haja szála ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot" – szögezte le Semjén.

„Szlovákiával szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok a visegrádi együttműködésen (V4) belül" – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt. Semjén Zsolt szerint aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti", csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket „fagyasszuk be", amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a kisiskolák megmentését említette. Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás megőrzéséhez szükséges támogatást.

Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy az RMDSZ ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülnie. Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont szerinte „abszurd", hogy „nyilvánvalóan koncepciós alapon" érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat „nyilvánvalóan megfélemlítési céllal" támadják – hangoztatta –, példaként a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.

Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia „de facto megvalósult a Vajdaságban", a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. „Ki gondolta volna ezt (...) a milosevici időben?" – tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.

A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt szerinte komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány – közölte. „Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében" – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A diaszpórára kitérve Semjén Zsolt azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
1.
anonymusz,.
2017.01.02., hétfő [10:52]
"Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes."
Igen. És ennek érdekébe csökkentette a polgári kormány a "Szülőföldön magyarul" című támogatást 5.000 hungarisce fornttal. (25%-al) Ennyit a hangzatos dumájáról!
Ui.
Ezzel szemben, az a fránya nemzetáruló Gyurcsány, ha fogvicsorgatva is, de nem nyult ahhoz, amit az első fidesz kormány megszabott.
Hozzászólások1