Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) tagjaiból álló polgári bizottság 2013-ban nyújtotta be kezdeményezését az Európai Bizottsághoz, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének javítására, valamint az EU kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. A bizottság megtagadta a javaslat nyilvántartásba vételét, mivel álláspontja szerint az nem tartozik azon hatáskörébe, amely alapján az uniós szerződések végrehajtására uniós jogi aktus elfogadására javaslatot terjeszthet elő.

Az EU luxemburgi bírósága múlt pénteken hozott ítéletet, amely a kisebbségvédelmi kezdeményezés bejegyzésére kötelezi a bizottságot. A kezdeményezés bejegyzését elutasító bizottsági határozat elleni perbe Magyarország a kezdeményezők oldalán, Szlovákia, Görögország és Románia a bizottság oldalán lépett be. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közelebb a célhoz. EU-s kisebbségpolitika a luxemburgi ítélet után című rendezvényén az államtitkár köszöntőjében kiemelte: az egy hete kihirdetett ítélet önmagában részsiker, de arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a kisebbségekről szóló beadvánnyal.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország olyan uniós tagállam, amely az összes lehetséges fórumon kiáll a kisebbségeket megillető jogokért, ezért avatkozott be ebbe az eljárásba is. Bár Románia és Szlovákia ellene volt, ez nem kifejezetten magyar ügy, hiszen több mint 300 történelmi kisebbség él európai országokban – közölte. Az államtitkár szerint a FUEN győzelmének nem csak nemzeti kisebbségi vetülete van, a kezdeményezés célja az európai demokrácia megerősítése, a döntések legitimitásának fokozása, valamint az EU közelebb hozatala a polgárokhoz, hogy azok aktívabban részt vegyenek az unió sorsának alakításában.

Vincze Lóránt, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy indokolt győzelemről beszélni, de még hosszú az út a polgári kezdeményezést illetően. Felidézte: 2012-ben vezette be a polgári kezdeményezés jogi eszközét a lisszaboni szerződés, ennek értelmében a bizottság köteles jogalkotási folyamatot indítani a javasolt tárgyban, ha megfelelő számú aláírás gyűlik össze, de először arról döntenek, hogy illeszkedik-e az unós hatáskörbe a javaslat.

A FUEN elnöke elmondta: a kezdeményezés célja rávenni az EU-t, hogy foglalkozzon az európai kisebbségekkel, a végső cél pedig egy uniós keretszabályozás megalkotása. Most a bizottság vagy regisztrálja a kezdeményezést, vagy ismét elutasítja, de akkor részletesen meg kell indokolnia a döntését, amelyet szintén meg lehet fellebbezni – közölte. Hozzátette: mindenképpen mérföldkő a múlt heti ítélet, mert elérhető közelségbe került az aláírásgyűjtés elindítása, amely hónapokon belül megkezdődhet. Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője úgy értékelt, hogy „mindenképpen előrelépés történt a nemzetközi porondon”.