Fotó: MTI
Új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó akcióterv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi migrációs csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.
2016. szeptember 25., 17:402016. szeptember 25., 17:40
2016. szeptember 25., 17:572016. szeptember 25., 17:57
A szombati tanácskozáson a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok vezetőin kívül részt vett Angela Merkel német kancellár is, Romániát Dragoș Tudorache belügyminiszter képviselte.
Orbán Viktor a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. A kormányfő szerint ugyanakkor kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Orbán úgy véli, az EU-nak Törökországhoz hasonlóan Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, ahol 5,5 millió migráns várakozik.
„Ha az EU nem köt megállapodást, akkor onnan meglepetés érhet bennünket\" – mondta a kormányfő, szorgalmazva továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a „gigantikus menekültvárost\", ahová vissza lehet vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat, hogy ott várják meg menekültjogi eljárásuk lefolytatását.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, a migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot „becsapták\" egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. Kifejtette, hogy az Európai Tanács „késhegyig menő viták\" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség.
Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, az kell legyen a cél, hogy megállítsák az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges, továbbá fokozni kell a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését, és ennek érdekében erről meg kell állapodni Észak-Afrika államaival, Pakisztánnal és Afganisztánnal is.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
szóljon hozzá!