Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Meg kell erősíteni a magyar–szerb határzárat, ezért egy újabb kerítéssor létesül a határszakaszon a legmodernebb technikai eszközökkel – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
2016. augusztus 26., 12:232016. augusztus 26., 12:23
2016. augusztus 26., 14:242016. augusztus 26., 14:24
A kormányfő azt mondta, a már meglévő mellé egy „masszívabb védelmi rendszert\" kell felépíteni, ezért az újabb kerítéssor egy „komoly létesítmény\" lesz – a műszaki tervek már készülnek –, amely több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. „Erre is fel kell ugyanis készülni a törökök politikájának megváltozása esetén\" – jelezte a kormányfő.
Emlékeztetett arra a kormánydöntésre is, hogy háromezerrel emelik a rendőrség létszámát. Úgy fogalmazott: Magyarországra ma a madár se tud ellenőrzés nélkül berepülni. „A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel lehet megvédeni\" – jelentette ki Orbán Viktor.
Problémaként beszélt arról, hogy akiknek Magyarország elutasítja a belépését, de „az emberi jogi szervezetek Soros György pénzéből fizetett aktivistái\" fellebbeznek ez ellen, azoknak Magyarország területén kell megvárniuk a bírósági döntést, és közben nem lehet őket zárt táborokban tartani. A miniszterelnök hozzátette, ha a fellebbezést zárt táborokban kellene megvárniuk, akkor még az a néhány ember sem lenne, akit ma az embercsempészek Nyugatra próbálnak irányítani.
Azzal kapcsolatban, hogy az osztrák belügyminiszter szükségállapot bevezetését sürgeti országában, Orbán Viktor azt mondta: az osztrákoknak azt a kérdést kell megválaszolniuk, hol akarnak kerítést. Azt tanácsolta Ausztriának, hogy ne a magyar-osztrák határon akarják megvédeni országukat, hanem a magyar-szerb és a magyar-horvát határon, sőt közös közép-európai erővel a szerb-macedón, illetve a macedón-görög határon is meg lehetne ezt tenni, vagy akár európai erőforrások bevonásával Görögország déli szigetvilágbeli határait is meg lehetne védeni. Orbán szerint Ausztria fenyegetettsége ma nem Magyarország irányából erős, hanem „a gyengébben, nehézkesebben védekező\" Olaszország felől.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy aki azt állítja, nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között, az „nem tudja, mit beszél, vagy a napnál világosabb tényeket próbál eltagadni valamilyen okból\". A magyar kormány álláspontja szerint a terrorizmus azért jelent meg, majd „hízott fel\" Európában, mert ellenőrizetlenül érkeztek több százezren olyan helyekről, ahol a nyugati világot ellenségnek tekintik. „Félháborús állapotok vannak, ilyen körülmények között nem lehet kockáztatni\" – hangsúlyozta. Orbán Viktor arról is beszélt, szerinte az európai kormányfőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy nemet mondanak a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vezette brüsszeli bürokraták elhibázott menekültügyi döntésére, a kényszerbetelepítésre. „A politikusoknak meg kellene ezt változtatniuk, meg kellene tiltaniuk ennek végrehajtását, a baj az, hogy nem minden politikus ért egyet ezzel\" – mondta.
A visegrádi négyek (V4) meg akarják változtatni a brüsszeli bürokraták döntését, a kérdés az, hogy Angela Merkel német kancellár hajlandó lesz-e erre a V4-ekkel együtt, ebben kell tisztán látnunk péntek délután – fejtette ki Orbán, utalva a varsói V4-csúcstalálkozóra, amelyen jelen lesz Merkel kancellár is. A tanácskozásról úgy nyilatkozott: nincs borítékolva az egyeztetés eredménye, sőt számos kérdésben nem ismert minden szereplő álláspontja, „én sem tettem ki minden kártyámat az asztalra\".
Arra a felvetésre, hogy mit jelent majd, ha az október 2-i kvótareferendum eredményes lesz és a nemek győznek, a kormányfő azt felelte: azt fogja jelenteni, hogy van egy nép Európában, amely világossá tette, nem fogadja el a bürokraták döntését, „tehát nem egy tárgyalási pozíciónk lesz, hanem egy végleges, erős magyar álláspont\". Ez szerinte sok más országot is Magyarország köré fog gyűjteni.
Kifejtette azt is: \"nekünk egy stabil török kormányra, egy biztos székben ülő Erdogan elnökre és egy kiszámítható török külpolitikára van szükségünk\". Ha ugyanis Törökország meggyengül – például egy puccskísérlet miatt vagy bármilyen más okból –, akkor nem lesz egyetlen olyan stabil állam sem abban a térségben, amellyel tárgyalni lehetne – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. „Mindent, ami a biztonságunkat szolgálja, azt meg kell adni a törököknek, ami viszont nem szolgálja az európai biztonságot, abban a kérdésben nem kell velük egyezséget kötni\" – szögezte le álláspontját Orbán Viktor.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
szóljon hozzá!