– fogalmazott. Orbán arra is kitért, hogy a két bangladesi migráns ügye – amelyben elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróság – megmutatta: felépítettek egy rendszert, amelynek következtében rendszeresen megcsapolnák a magyar büdzsét. A bangladesiek esetében az történt – folytatta –, hogy „egy Soros által finanszírozott szervezet beperelte Magyarországot", „az eljárásban a szakértői véleményt egy másik Soros-szervezet adta, majd a bíróságon az ítéletet egy Soros-egyetemen oktató bíró vezetésével hozta meg egy bírói tanács". Ezt úgy kommentálta: „be vagyunk kerítve", ha ez így megy tovább, „tízezerszám fognak bennünket megskalpolni", „el akarják venni a magyarok pénzét".

A magyar kormányoldal ezért is akarja, hogy külön jogi szabályozás jöjjön létre az NGO-kra, amelyek ezeket a tevékenységeket végzik, „tudni akarjuk, kitől kapják a pénzt" külföldről, ellenkező esetben nem lehet megvédeni az országot velük szemben. A CEU-ügyben a kormányfő arról beszélt, hogy Soros György egyetemének ügyei átláthatatlanok, „jogi zűrzavar" van. A kormány viszont átlátható helyzetet akar.

– fogalmazott Orbán Viktor. Megismételte: a Közép-európai Egyetem biztosan működhet Magyarországon, mert a módosítás nem vonatkozik rá. „Az amerikai diplomát kiadó egyetemről akarjuk megtudni, hogy az micsoda" – mondta.

Soros György brüsszeli látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: megdöbbentőnek tartja, hogy az EU vezetői egy „pénzügyi spekulánst" ilyen „ajnározásban, kitüntetésben, megdicsőítésben" részesítenek. Arra a kérdésre nemmel válaszolt, hogy nem merült-e fel, hogy találkozik Brüsszelben Sorossal.

1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t – de Horn Gyula akkori miniszterelnök megállította őt, „sarkára állva" az SZDSZ-szel szemben –, és a devizahitelek idején is spekuláltak magyar pénzintézetek és a forint ellen.

A szerdai európai parlamenti (EP) vitát, amelyen ő is felszólalt, úgy kommentálta: ha megtámadják Magyarországot, a miniszterelnöknek oda kell mennie, ahol ez történik, legutóbb ez a helyszín az EP volt, ahol meg kellett védeni az ország érdekeit. Az Európai Bizottsággal fennálló jogi vitákkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy míg Magyarországnak húsz körüli kötelezettségszegési vitája a brüsszeli testülettel, addig Németországnak több mint ötven. Ezt úgy értékelte, hogy „mi nem a balhés és a vitatkozó országok közé tartozunk".