Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. A bíróság az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Karadzsicsot.
2016. március 24., 18:292016. március 24., 18:29
A törvényszék felelősnek találta a volt elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Kimondta azt is, hogy Karadzsics felelős a srebrenicai népirtásért.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzsicsot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992–1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek lelték halálukat. A boszniai szerb hadsereg Karadzsics jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.
A boszniai háború 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki, mintegy 100 ezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Miután a szerbeknek rohammal nem sikerült bevenniük az 1000–1500 méter magas hegyek közti katlanban lévő boszniai fővárost, megpróbálták teljes blokáddal térdre kényszeríteni. A városban 1993 szeptemberére 35 ezer épület semmisült meg, s gyakorlatilag nem maradt olyan, amelyet ne ért volna valamilyen kár.
A modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzése is a boszniai háborúban, a szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta Srebrenicában történt 1995 nyarán. A város 1993 óta ENSZ-védelem alatt állt, ám az ott állomásozó 450 holland békefenntartó – megfelelő fegyverzet és felhatalmazás híján – nem volt képes ellenállni az előrenyomuló szerbekkel szemben.
1995. július 11-én átadták a támadóknak a menekültekkel zsúfolt települést, az alku része volt, hogy a városban rekedt civilek szabadon távozhatnak. A szerbek azonban a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították a buszokról a férfiakat és a fiúkat, akiket elhurcoltak, és a következő napokban kegyetlenül lemészároltak, a vérengzésnek több mint nyolcezer áldozata volt.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
szóljon hozzá!