A moldovai polgárok elsöprő többsége elutasítja a Romániával való egyesülés gondolatát, és ha most vasárnap lennének a választások, az oroszbarát erők kerülnének többségbe a parlamentben – derül ki a Közpolitikai Intézet áprilisban készült felméréséből.
2016. május 08., 14:242016. május 08., 14:24
2016. május 08., 14:562016. május 08., 14:56
Moldova és Románia egyesülésére a válaszadók 66,1 százaléka szavazna nemmel, míg az ország Románia általi bekebelezését csupán 17,3 százalék támogatná. A tavaly decemberi felmérés szerint még 21 százalék támogatta volna az egyesülést.
Amennyiben most hétvégén lennének a parlamenti választások, a Moszkva-barát erők 64 mandátumot szereznének a 101 tagú parlamentben. Az első helyen az oroszbarát Szocialista Párt végezne 28 százalékkal, ami 31 mandátumot jelent. A második helyen a szintén Moszkvával szimpatizáló Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk áll (18,7 százalék, 22 mandátum), a harmadik a Nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt áll (17,4 százalék, 20 mandátum), a negyedik a szintén Európa-párti Méltóság és Igazságosság Platform Párt (14,1 százalék, 17 mandátum), az ötödik pedig az oroszbarát Kommunista Párt (8,2 százalék, 11 mandátum).
A politikai arénát 2009 óta uraló pártok támogatottsága óriásit zuhant: egyikük sem lépné át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. A kormány fő erejét adó Demokrata Párt 4,9, a Liberális Párt 2,7, a Liberális-Demokrata Párt (amelynek vezetője, Vlad Filat jelenleg korrupció gyanúja miaatt vizsgálati fogságban van) 0,6 százalékot kapna.
A népszerűtlen, magát Európa-barátnak mondó kormányból kiábrándult moldovai polgárok az európai integráció gondolatától is egyre inkább elfordulnak. Az esetleges európai uniós csatlakozást csupán 36 százalék támogatja, míg 47 százalék az Oroszország vezette vámunióhoz csatlakozna. Decemberben az EU-párti tábor aránya még 45 százalék volt. A NATO-csatlakozást most csupán 11,4 százalék támogatja. A felmérés április 16. és 23. között készült 1 143 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalékos.
Jóváhagyta Johannis a Moldovának nyújtandó hitelt
Aláírta pénteken Klaus Johannis államfő arról a Moldovának nyújtandó, 150 millió eurós, visszatérítendő kölcsönről szóló törvényt, amelyről még tavaly, október 7-én kötött szerződést a két ország kormánya Chişinăuban.
A jogszabályt április végén fogadta el újra a szenátus, miután az államfő megfontolásra visszaküldte azt a parlamentbe, nem volt ugyanis elégedett a Moldovában zajló politikai fejleményekkel. Mint ismeretes, Bukarest politikai és gazdasági reformokhoz kötötte a hitel folyósítását. A hitelszerződés ügye akkor lendült ki ismét a holtpontról, amikor idén, az év elején Chisinauban Pavel Filip vezetésével új, európai elkötelezettségűnek mondott kabinet alakult.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
szóljon hozzá!