David Cameron brit miniszterelnök szerint esélytelen egy második, a szigetország EU-tagságáról szóló brit referendum kiírása, és a kilépés hivatalos bejelentése helyett a kormányfő hétfőn azt üzente a briteknek: inkább menjenek el nyaralni. Péntektől hétfőig 3,7 millió választó írta alá azt az új referendum kiírását követelő petíciót, melyben több szabálymódosítást is követelnek a londoni kormánytól: egy ilyen fontosságú népszavazást szerintük csak 75 százalékos részvétel mellett, 60 százalékos többséggel lehet eldönteni.

Cameron – aki hétfőn a brit EU-tagságról múlt csütörtökön rendezett népszavazásról és az abból eredő további teendőkről tájékoztatta az alsóház képviselőit – közölte, London egyelőre nem aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek az EU-tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét, annak aktiválása előtt ugyanis ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az EU-val, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul. Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő ugyanis a népszavazás eredményének pénteki ismertetése után közölte, távozik tisztségéből, de nem azonnali hatállyal, hanem a kormányzó Konzervatív Párt októberi éves kongresszusáig.

Közben Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke hétfőn közölte, Varsó törekedni fog arra, hogy az Egyesült Királyságban új népszavazást tartsanak, és az ország visszatérjen egy megreformált EU-ba. „Koncepciónk azokat a lépéseket tartalmazza, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen, hogy legyen egy új népszavazás\" – mondta Kaczynski, hozzátéve, ki kell használni azokat a brit hangokat, melyek az EU-ban maradás mellett szólalnak fel. Aláhúzta ugyanakkor: az EU-nak „radikálisan változnia kell\", és új uniós alapszerződés kidolgozására van szükség. Ez elsősorban a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét tartaná szem előtt, és „a nemzetállamok nagyon messzemenő autonómiáján alapulna\".

Németország viszont szeretne mielőbb tisztában lenni a brit kilépés további menetrendjével. „A szövetségi kormány nem akar függő játszmát\" – hangsúlyozta hétfői sajtótájékoztatóján Steffen Seibert német kormányszóvivő, hozzátéve, ez Európában senkinek nem állhat érdekében. Mint mondta, a britek múlt héten az Unió elhagyására, a Brexitre szavaztak, és a közösségnek most ezzel a döntéssel kell foglalkoznia. A kormányszóvivő ezzel gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy ez a döntés visszafordítható lenne.

Angela Merkel német kancellár az általa vezetett CDU szövetségi elnökségének egyik telefonkonferenciáján elmondta: a nemzetközi pénzpiacok attól tartanak, hogy az Unió a britek döntése nyomán többé nem kormányozható. A kancellár szükségesnek nevezte annak megakadályozását, hogy más országok is a brit példát kövessék. Szerinte szembe kell szállni az Uniót széthúzó erőkkel. Matteo Renzi olasz kormányfő szerint Brüsszelnek gyorsan kell cselekednie a Brexit miatt, mert a helyzet súlyos, s ez az emberekben nem is tudatosult eléggé. A balközép politikus az olasz szenátusnak hangsúlyozta: arra van a legkevésbé szüksége Európának, hogy egy éves vita kezdődjön a Brexittel kapcsolatos eljárási folyamatról. Renzi – aki hétfőn Merkellel és François Hollande francia elnökkel egyeztetett a témában – szerint Európának cselekednie kell.

Szijjártó Péter szerint teljesen legitimek azok a felvetések, melyek szerint az uniós intézményeknek személyi konzekvenciákat kell levonniuk a brit népszavazás után. Erről azután nyilatkozott a magyar külgazdasági és külügyminiszter, hogy hétfőn Varsóban részt vett tíz uniós tagország diplomáciai vezetőinek találkozóján. „A népszavazás eredménye kudarc, kifejezetten kedvezőtlen fejlemény az Unió szempontjából\" – értékelte Szijjártó. Hozzátette: a brit kormány már meghozta a személyi felelősségre vonatkozó következtetéseket, ezzel szemben az EU intézményei személyi konzekvenciákat mindeddig nem vontak le.