„Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez\" – áll a TI úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra. „Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik rendszerváltást és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet\" – idézi az MTI a közleményt.

„Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze\" – emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke. Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a „haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be\", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. „Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a populista kormány, a korrupciós helyzet javulásnak indult\" – mutatott rá a közlemény. A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál – 69 százaléknál – a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik. A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került, Jordániával és Romániával együtt.