A testület döntése meglepetést jelent, mert sokan arra számítottak, hogy a baloldali gerillákkal kötött békemegállapodás népszavazáson történt minapi elutasítása miatt a díjra korábban esélyesnek tartott Kolumbia nem kapja meg a kitüntetést.

Kaci Kullmann Five, a bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt. A bizottság vezetője kitért arra is, hogy Santos szándékaival ellentétben a kolumbiaiak szűk többsége a népszavazáson nemet mondott a békemegállapodásra, ami miatt valós a veszélye annak, hogy ismét fellángol a fegyveres konfliktus, és az ország jövője ismét bizonytalan. „Ezért is minden korábbinál fontosabb, hogy a konfliktusban szembenálló felek továbbra is tiszteletben tartsák a tűzszünetet\" – idézte az MTI a Nobel-bizottság elnökét.

A kolumbiai békemegállapodást közel hat évig tartó tárgyalás-sorozat előzte meg, és végleg lezárta volna a fél évszázados háborút, ha az október 2-i népszavazáson nem utasítja el a nép. A referendum ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a „lehető legszélesebb legitimitást” biztosítsa a már aláírt egyezménynek. A népszavazás előtt kijelentette, hogy nincs B-terve, így amennyiben a „nemek” győznek, várhatóan újra kiéleződik a fegyveres konfliktus.

A békeszerződés ellenzői – Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön – úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. Megfigyelők szerint a népszavazás eredménye kudarc Santos elnök számára, aki így kénytelen lesz újratárgyalni a békemegállapodást. A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.