Igor Dodon megválasztott moldovai elnök nem akarja eltörölni az Európai Unióval kötött társulási szerződést, ugyanakkor stratégiai partnerséget kíván kialakítani Oroszországgal. Erről ő maga beszélt egy, az Interfax orosz hírügynökségnek adott interjúban.

Dodon szerint a problémák zöme, amellyel országa szembesül, megoldhatatlan Oroszország segítsége nélkül. Ezek között a gazdasági problémákat, a migránskérdést, valamint Transznisztria helyzetét is megemlítette. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Moldovai Köztársaságnak mind a Nyugattal, mind a Kelettel jó viszonyt kell ápolnia. „Sem a Nyugat, sem a Kelet diktátumait nem fogadom el. Az önálló államiságunkat támogatom. Megvannak a saját érdekeink” – jelentette ki.
Annak kapcsán, hogy a hónap végén Moszkvába látogat, kifejtette: annak célja egyrészt a moldovai termékek oroszországi importjára vonatkozó tiltás feloldása, valamint a gaazdaasági migránsok ügye.

Az Európával folytatott kereskedelem kapcsán megjegyezte: a szabadkereskedelem helyett az aszimmetrikus kereskedelem híve, ami annyit jelent, hogy azt szeretné, ha a moldovai termékeket vámmentesen exportálhatnák az európai piacokra, míg az importált európai termékekre vévővámot vetnéneek ki. A megválasztott elnök kijelentette: nem áll szándékában felbntani az EU-val kötött társulási egyezményt.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felfüggesszük az EU-val folytatott együttműködést, hogy felbontsuk a társulási szerződést. Nincs szükségünk Majdanra” – utalt az ukrajnai megmozdulásokra, amelyek az roszbarát Igor Janukovics elnök bukásához vezettek.
Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése, hogy Moldova nem képes a túlélésre a keleti együttműködés nélkül, ezért memorandum aláírását tervezi az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unióval. Az esetleges európai uniós csatlakozás kapcsán megjegyezte: azt nem kell siettetni, ha az ország meg akarja őrizni államiságát. „Az EU-csatlakozás ugyanis csakis Transznisztria és Gagauzia nélkül lehetséges” – mutatott rá.

Az orosz többsségű, szakadár Dnyeszteren túli terület helyzetének rendezését három lépcsőben oldaná meg. Először kétoldalú megállapodást kötne Chișinău és Tiraszpol között a gagauz területek autonómiáját szavatoló megállapodás mintájára. Emlékeztetett: Gagauzia leszögezte, hogy amennyiben a Moldovai Köztársaság államisága megszűnik, a gagauzoknak joguk van az önrendelkezésre, ez pedig Transznisztria számára is korrekt megoldás lehet. A második pont az, hogy Moldova ne csatlaakozzon a NATO-hoz, hiszen Transznisztria és Gagauzia ebben az esetben is kiválna. A harmadik pont az lenne, hogy a megállapodást a Dnyeszter mindkét partján népszavazás útján szentesítsék.