Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok és Kuba jelenleg sokkal szorosabban működik együtt, mint bármikor az 1959-es kubai forradalom kirobbanása óta. 2014 vége óta a két ország helyreállította diplomáciai kapcsolatait.

A felek idén februárban megállapodást írtak alá a fél évszázada szünetelő rendszeres polgári légi közlekedés újraindításáról. Néhány nappal Obama látogatása előtt lazítottak a valutaváltási korlátozásokon. Szombaton a Starwood amerikai szállodalánc megállapodott három kubai hotel felújításáról és működtetéséről. Erre utoljára a kubai forradalmat megelőzően volt példa.

Alábbhagyott a mámor

Habár Obama továbbra is népszerű a szigetország lakosságának körében, az az örömmámor, amely az amerikai elnöknek a kubai–amerikai viszony normalizálásáról szóló, 2014. decemberi bejelentését követte, jelentősen alábbhagyott, miután az átlagemberek életében semmilyen érezhető változás nem állt be.

Továbbra is érvényben maradt például a kubaiak életére leginkább hatással lévő gazdasági embargó, amelynek megszüntetése kívül esik az amerikai elnök hatáskörén, és a republikánus többségű kongresszus határozottan ellenzi azt. Hiába tehát a szigetországba áramló amerikaiak serege vagy a szorosabbá váló kapcsolatok, a kubaiak által áhított változás egyelőre várat magára.

Lassú reformok

Raúl Castro 2008-as hatalomra lépése óta hosszan tartó és széles körű támogatást élvező gazdasági és szociális reformokat vezényelt le. Azóta mintegy 400 ezer kubainak nyílt lehetősége arra, hogy saját vállalkozást indítson, vagy a magánszektorban helyezkedjen el, enyhítették a mobiltelefonokra és az internethasználatra vonatkozó korlátozásokat, és sokkal nyíltabban beszélhetnek az állampolgárok Kuba problémáiról.

Ennek ellenére számos kubai és amerikai is úgy véli, e lépések is túl lassan éreztetik hatásukat. Hiszen a kubai gazdaság legnagyobb részét továbbra is az állam felügyeli, és a magánszektorban jogszerűen végezhető tevékenységek nem terjednek ki például a jogászokra, orvosokra vagy más értelmiségi foglalkozásokra. Emellett Raúl Castro kérlelhetetlen az egypártrendszer kérdését illetően vagy a médiára, gyülekezési szabadságra, vagy a politikai ellenzékre vonatkozó korlátozások terén.

Obama reménykedik

Obamát mindenesetre nem tántorították el a két ország közötti, mélyen gyökerező ellentétek a demokráciával vagy az emberi jogokkal kapcsolatosan, és álláspontja szerint a kubai kormány rendíthetetlensége csupán azt bizonyítja, hogy miért is fognak a kubaiak jól járni akkor, ha közelebbről tapasztalhatják meg az amerikai értékeket. Az amerikai elnök abban reménykedik, látogatása arra ösztönzi Raúl Castrót, hogy valódi változásokat vezet be és a jóindulatáról árulkodó gesztusokat tesz.

A helyi média azonban sokkal kevesebb figyelmet szentelt a látogatásnak, mint azt a legtöbben várták, és a sajtóvisszhang jelentősen elmaradt például a Ferenc pápa februári látogatását övező ujjongástól mind menynyiségben, mind hangvételben. Ennek az AP szerint elsősorban az az oka, hogy a kommunista kormány több mint fél évszázadon keresztül az Egyesült Államoktól való függetlenség szükségességét hangoztatta, és a Havanna által ellenőrzött média megpróbál egyensúlyozni a Washington felé történő nyitás és annak az üzenetnek a közvetítése között, hogy a kubai belpolitika rendszere nem fog megváltozni.

Érkezését megelőzően Havannában izgatottan készültek az amerikai elnök látogatására. A kubai zászlók mellé felvonták az amerikai lobogót, és ezt valószínűleg elképedve és hitetlenkedve fogadták azok a kubaiak, akik átélték az Egyesült Államok és Kuba közötti fél évszázados ellenségeskedést. Az 1982-ben a világörökség részévé nyilvánított Öreg Havannát (Havana Vieja) teljesen kitakarították, az épületeket lefestették.

A kubai társadalomnak azonban továbbra is minden szegletét ellenőrzi a Castro-rezsim, ezt jelzi az is, hogy Obama látogatása idejére gyakorlatilag teljesen lezárták a fővárost, és csak nagyon kevés kubai láthatta élőben is az amerikai elnököt. Ennek ellenére egy épület tetejéről mobiltelefonnal készített felvétel tanúsága szerint kubaiak tucatjai integettek és kiáltoztak Obamának, amikor vasárnap este egy helyi étteremben vacsorázott.

Megoszlanak a vélemények

Abban megoszlanak a vélemények, hogy milyen hatással lehet Kubára az amerikai elnök látogatása. Az építőipari munkásként dolgozó Roberto Hernandez szerint bizonyos dolgok változtak, de leginkább az amerikai embargó feloldását szeretné látni. A 79 éves havannai Odilia Collazo azt mondta: „Isten segítsen abban, hogy ez jó legyen a kubaiaknak. Nekem úgy tűnik, Obama valami jót akar tenni, mielőtt elmegy”. Az 52 éves piaci kofa, Rosa Lopez azt mondta, szerinte nem fognak javulni a dolgok Kubában. Rámutatott ütött-kopott szandáljára és eladásra szánt üdítőire, majd így szólt: „Itt, ebben az országban ez van, az Egyesült Államok pedig nagyon messze van”.