Megalapozottnak tűnik az az értesülés, miszerint a budapesti kormány Bogdan Diaconu parlamenti képviselő Magyarországról való kitiltását fontolgatja – derül ki a Krónikának adott külügyminisztériumi válaszból.
2016. május 17., 17:072016. május 17., 17:07
2016. május 17., 17:102016. május 17., 17:10
„A magyar kormány vizsgálja, hogy vannak-e olyan személyek, akiknek a tevékenysége nemzetbiztonsági szempontból kockázatos, és ha vannak ilyenek, a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket\" – válaszolta kedden a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium a Krónikának a Diaconu-üggyel kapcsolatosan.
Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság értesülése szerint a magyar kormány azt tervezi, hogy kitiltja az ország területéről a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconut, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnökét. A napilap úgy tudja, mindez szóba került a kabinet ülésén, mindazonáltal a Népszabadság emlékeztet, hogy tavaly októberben három évre kitiltották Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániából.
Lapunk az ügy kapcsán azzal a kérdéssel fordult a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy valóban felmerült-e a magyar kormány ülésén, miszerint nem engedik be Magyarországra a nevezett román politikust. Rákérdeztünk arra is, hogy amennyiben terítékre került az esetleges kitiltás, mi indokolna a magyar kormány részéről egy ilyen intézkedést. A külügyi tárca sajtóosztálya az idézett mondattal válaszolt a Krónika megkeresésére.
Különben Bogdan Diaconu korábban az esetleges intézkedés hírére úgy reagált: ha eredményesen szerepelnek az idei parlamenti választáson, kitiltatnák a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének\".
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
szóljon hozzá!